17. RÉSZ.

Jobb a száraz éteknek egy * falatja, mellyel vagyon csendesség; hogynem a megnyúzott barmokkal teljes ház, mellyben vagyn háborúság.

2. Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

3. Mint az olvasztómester tégelye az ezüstöt, és a kemencze az aranyat: úgy az Úr megpróbálja * a szíveket.

4. A gonosztévő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

5. A ki megcsúfolja a szegényt, * gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen # nem lészen!

6. A véneknek ékességek az unokák, és a fiaknak ékességek az atyák.

7. Kedvetlen a bolondnak az ékes beszéd; sokkal inkább a tisztességesnek a hijábavaló beszéd.

8. Mint a drága gyöngy, ollyan az ajándék annak kívánojának szemei előtt; valamit akar abban, kedve telik!

9. A ki elfedezi * másnak vétkét, keresi a szeretetet; a ki pedig szemre hányja azt, elszakasztja egymástól a barátságokat is.

10. Foganatosb a dorgálás az * eszesnél, sokkal hogynem mintha megvernéd a bolondot százszár is.

11. Csak ellenkezést keres a gonosz; végezetre kegyetlen követ bocsáttatik ő ellene.

12. Találjon társától vagy fiától megfosztatott medve a férjfiúra inkább, hogynem a bolond az ő bolondságában.

13. A ki fizet gonoszt * a jóért, nem távozik el a büntetés annak házától.

14. Az állóvizet szakasztja el, a ki feje a háborúságnak; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a * versengést.

15. A ki megigazítja * a bűnöst, és kárhoztatja az igazat; utálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.

16. Miért vagyon valami gazdagság a bolondnak kezében? holott a bölcseségnek bírására nincsen néki elméje.

17. Minden időben szeret, a ki * igaz barát, és az atyafiú # a nyomorúságban tetszik meg.

18. A bolond ember kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.

19. Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborgást, mint a ki magasan építi házát, romlást keres.

20. A gonosz szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

21. A ki szűl bolondot, szüli ő magának bánatra; * és nem örvendez a bolondnak attya.

22. A vídám elme * jó orvosságot csinál; szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

23. A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, az igaz törvény útának * elfordítására.

24. Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség, a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek külső részéig.

25. Búsulásra vagyon az ő attyának a bolond * fiú, és az ő szülőjének keserűségére.

26. Még megbirságolni is az igazat nem jó; a tisztességest pedig megverni, igazság kivűl vagyon.

27. Megtartóztatja * beszédét a tudós ember, és vesztegletes lelkében az értelmes férjfiú.

28. Még a bolond is, mikor hallgat, bölcsnek * ítéltetik: a ki ajakit megtartóztatja, eszesnek.