17. RÉSZ.
Jobb a száraz éteknek egy * falatja, mellyel vagyon csendesség;
hogynem a megnyúzott barmokkal teljes ház, mellyben vagyn háborúság.
2. Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak
között az örökségnek részét veszi.
3. Mint az olvasztómester tégelye az ezüstöt, és a kemencze az
aranyat: úgy az Úr megpróbálja * a szíveket.
4. A gonosztévő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a
gonosz nyelvre.
5. A ki megcsúfolja a szegényt, * gyalázattal illeti annak
Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen # nem lészen!
6. A véneknek ékességek az unokák, és a fiaknak ékességek az atyák.
7. Kedvetlen a bolondnak az ékes beszéd; sokkal inkább a
tisztességesnek a hijábavaló beszéd.
8. Mint a drága gyöngy, ollyan az ajándék annak kívánojának szemei
előtt; valamit akar abban, kedve telik!
9. A ki elfedezi * másnak vétkét, keresi a szeretetet; a ki pedig
szemre hányja azt, elszakasztja egymástól a barátságokat is.
10. Foganatosb a dorgálás az * eszesnél, sokkal hogynem mintha
megvernéd a bolondot százszár is.
11. Csak ellenkezést keres a gonosz; végezetre kegyetlen követ
bocsáttatik ő ellene.
12. Találjon társától vagy fiától megfosztatott medve a férjfiúra
inkább, hogynem a bolond az ő bolondságában.
13. A ki fizet gonoszt * a jóért, nem távozik el a büntetés annak
házától.
14. Az állóvizet szakasztja el, a ki feje a háborúságnak; azért
minekelőtte kihatna, hagyd el a * versengést.
15. A ki megigazítja * a bűnöst, és kárhoztatja az igazat; utálatos
az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16. Miért vagyon valami gazdagság a bolondnak kezében? holott a
bölcseségnek bírására nincsen néki elméje.
17. Minden időben szeret, a ki * igaz barát, és az atyafiú # a
nyomorúságban tetszik meg.
18. A bolond ember kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19. Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborgást, mint a ki magasan
építi házát, romlást keres.
20. A gonosz szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével
gonosz, esik nyomorúságba.
21. A ki szűl bolondot, szüli ő magának bánatra; * és nem örvendez
a bolondnak attya.
22. A vídám elme * jó orvosságot csinál; szomorú lélek pedig
megszáraztja a csontokat.
23. A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, az igaz
törvény útának * elfordítására.
24. Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség, a bolondnak pedig
szemei országolnak a földnek külső részéig.
25. Búsulásra vagyon az ő attyának a bolond * fiú, és az ő
szülőjének keserűségére.
26. Még megbirságolni is az igazat nem jó; a tisztességest pedig
megverni, igazság kivűl vagyon.
27. Megtartóztatja * beszédét a tudós ember, és vesztegletes
lelkében az értelmes férjfiú.
28. Még a bolond is, mikor hallgat, bölcsnek * ítéltetik: a ki
ajakit megtartóztatja, eszesnek.