4. RÉSZ.
Szegénység, mesterség, restség, fösvénység, hatalom és jó kedv az
uralkodókhoz.
Viszontag mikor én látnám mind azokat, a kik a nap alatt
nyomorgattatnak; mert ímé nyilván vagyon azoknak, a kik nyomorgattatnak,
könyhullatások; a kiknek semmi vigasztalójok nincsen, avagy az ő ket
nyomorgatóknak kezekből megszabadulásra való erejek; és a kik minden
vigasztalótól megfosztattak.
2. Dicsérem vala én először a megholtakat, a kik már megholtak
volna, az élőknek felette, a kik még élnének!
3. De azután e kettőnél jobbnak láttatik vala az, a ki még nem
volt, a ki meg nem kisértette azt a gonoszságot, melly a nap alatt lészen;
4. Mert látom vala én, hogy annak minden dolgáért, és minden
igazságos cselekedeiért az emberre irigykedik az ő felebarátja: annakokáért ez
is hijábavalóság, és lélek fájdalom!
5. A bolond egybekapcsolja * az ő kezeit, és megemészti az ő
testét.
6. Azt gondolván, hogy jobb egy teljes marok nyugalommal, hogynem
mint mind a két maroknak teljessége nagy munkával és lelki fájdalommal.
7. Viszontag láték a nap alatt más hijábavalóságot;
8. Vagyon ollyan ember, kihez hasonlatos nincsen, kinek sem fia,
sem attyafia nincs: mindazáltal nincsen vége minden ő fáradságának, és az ő
szeme is meg nem elégszik gazdagsággal, hogy azt mondaná: valyon kinek
munkálkodom, hogy az én lelkemet minden jótól * megfosztom? Ez is
hijábavalóság, és gonosz foglalatosság!
9. Sokkal jobban vagyon dolga a kettőnek, hogynem az egynek: mert
azoknak jó jutalmok vagyon az ő munkájokból;
10. Mert ha elesnek is, az egyik felemeli az ő társát: Jaj pedig az
egyedülvalónak ha elesik; mert nincsen ki felemelje őtet.
11. Hogyha együtt feküszik is a kettő, megmelegszenek; az
egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?
12. Ha a másiknál erősebb lészen is valaki, ketten ellen állhatnak
annak; és a hármas kötél nem hamar szakad el.
13. Jobb a szükölködő de bölcs gyermek a vén bolond Királynál, a ki
nem szenvedi el az intést többé:
14. Mert amaz a fogságból is uralkodásra megyen, holott ez az ő
uralkodásában is szegénységben születtessék.
15. Láttam hogy a nap alatt járó minden élők adták magokat a
második gyermekhez; a ki amannak helyette uralkodandó vala:
16. És hogy semmi népnek nincsen vége, mind annak, melly volt ő
előttök: és hogy még az utánnok valók is semmi Fejedelmeknek nem örvendeztek:
Ez is nagy hijábavalóság és lelki gyötrelem!