5. RÉSZ.

A mennyasszony panasza és szerelme a Vőlegényhez, ennek szépsége.

Bémenvén az én kertembe, én Hugom, én Jegyesem. leszedem az én mirhámat, az én drága fűszerszámommal, eszem sz én lépesmézemet az én mézemmel, iszom az én boromat az én tejemmel; Egyetek barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmeseim!

2. Én elaludtam vala, jóllehet lelkemben vigyázok vala, és ímé az én szerelmesemnek szava, ki zörget vala mondván: Nyisd meg nékem szerelmes Hugom, én Mátkám, én Galambom, én Tökéletesem; mert az én fejem megrakodott harmattal, az én hajam az éjszakának harmatjával!

3. Felelek én: Levetettem ruhámat, hogyhogy öltözhetném fel? Megmostam lábaimat, mimódon keverném azokat a porba.

4. Az én szerelmesem kezét benyujtjá az ajtónak hasadékán, és az én belső részeim megindulának én bennem.

5. Felkelék én, hogy az én Szerelmesemnek megnyitnám, és az én kezeimről mirha csepeg vala, és az én ujjaimról választott drága mirha, melly az ajtónak zárát elfolyta vala.

6. Megnyitám az én Szerelmesemnek: de az én Szerelmesem elmenvén elvonta magát; az én lelkem megindult vala a vele való beszédem miatt, kereém őtet, de nem találám meg, kiáltám őtet, de nem felele nékem!

7. Megtalálának engem az őrizők, kik a várost kerülik, emgverének engem, megsebesítének engem, elvevék az én fedelemet tőlem a kőfalnak őrizői.

8. Kénszerítelek titeket Jérusálemnek leányai, ha megtaláljátok az én Szerelmesemet, mit mondatok néki? Ezt: hogy én a szerelem miatt beteg vagyok!

9. Micsoda vagyon a te Szerelmesedben, egyéb szerelmesek felett óh asszonyoknak szépe? micsoda vagyon a te szerelmesedben, egyéb szerelmesek felett, hogy minket illyen igen kénszerítesz?

10. Az én szerelmesem fejér és piros, tízezernél szebb.

11. Az ő feje mint a választott drága megtisztíttatott arany, fodor haja, fekete mint a hollónak.

12. Az ő szemei * mint a vízfolyás mellett való galamboknak szemei, mellyek téjben mosattak meg, mintha bé foglalták volna.

13. Az ő orczái hasonlatosok a drága füveknek táblájához, a felnevekedett szép plántákhoz, az ő ajakai a liliomhoz hasonlók , mellyekről drága olaj foly.

14. Az ő kezében vagynak aranygyűrük, mellyekbe foglaltattak hiaczintusszínű drágakövek: az ő hasa ollyan mint a zafirral megrakott elefánttetemnek fejérsége.

15. Az ő szárai mint a tiszta arany fundamentomon álló márványkőből csinált oszlopok; az ő tekinteti mint a Libánusé; tetszetes mint a czédrusfa.

16. Az ő inye édességes, és ő mindenestől fogva kívánatos! Ez az én Szerelmesem és ez az én Barátom, óh Jérusálemnek leányai!

17. Hová ment a te Szerelmesed, óh asszyonyoknak szépe? hová fordult a te Szerelmesed, hogy keressük őtet te veled együtt?

18. Az én Szerelmesem elment az ő kertébe, a drága füveknek táblái közzé, hogy lakozzék a kertekben, és liliomokat szedjen.

19. Én az én Szerelmesemé vagyok, és az én Szerelmesem enyim, ki a liliomok között legeltet.