7. RÉSZ.

Immánel Szűztől születik.

És lőn a Júda Királyának * Akháznak, az Uzziás fijának, Jótám fijának idejében, eljöve Rétzin, Siriának Királya, és Rémáliának fija Pékah, Izráelnlek Királya, Jérusálem alá, hogy megostromlaná azt: de nem veheté meg azt.

2. És megmondák a Dávid házának ilyen módon: a Siria országa eggyé lett * az Efraim országával, és megindula az ő szíve, és annak népének szíve, miképen megindulnak az erdőnek fái a szél miatt.

3. Annakokáért monda az Úr Ésaiásnak: Eredj eleibe most Akháznak te és a te fiad Scheár-Jásub, a felső halastó csatornájának * végéhez, a ruhafestők mezejének útára.

4. És mond ezt néki: Meglásd, hogy csendességben légy, ne félj, és a te szíved meg ne lágyuljon e két füstölgő üszög darab előtt, Rétzin Királynak a Siriabeliekkel való felgerjedett haragja előtt, és a Rémália fijának haragja előtt;

5. Mivelhogy gonosz tanácsot tartott ellened a Siriabeli Király, Efraimal és a Remália fijával, mondván:

6. Menjünk el a Júda országa ellen, hogy fárasszuk azt, és megfosztván azt, kapcsoljuk hozzánk, vagy tegyük Királylyá közöttünk a Thabéel fiját.

7. Azt mondja az Úr, a Jehova: Nem lészen az, és nem megyen véghez!

8. Mert Siriának feje Damaskus, és Damaskusnak feje Rétzin, az Efraim nemzetsége pedig hatvanöt esztendőnek forgásában annyira megromol, hogy nem * lészen nép.

9. Mind az Efraimnak fővárosával Samariával, és Samariának fejével a rémália fijával egybe! Avagy nem hiszitek é mivelhogy bátorságot nem vesztek?

10. Annakokáért szóla ismét az Úr Akháznak, mondván:

11. Kérj jelt magadnak a te Uradtól Istenedtől, vagy a földön, vagy a magas mennyben akarod.

12. És mikor Akház azt mondaná: Nem kérek és nem kísértem az Urat!

13. Monda a Próféfa: Halld meg Dávid háza: Avagy nem elégesztek-é meg azzal, hogy az embereknek bosszúságokra vagytok, hanem annakfelette az én Istenemet bosszantjátok?

14. Annakokáért ád az Úr néktek jelt: Ímé egy szeplőtelen * szűz fogad az ő méhébe, és szül fiat, és nevezi azt Immánuelnek.

15. Vajat és mézet eszik e gyermek, minekelőtte tudná a gonoszt megvetni, és a jót választani.

16. És bizonyára, * minekelőtte az én germekem megtudná vetni a gonoszt, és a jót választani; elhagyatik az a föld, mellyet te gyűlölsz, az ő két Királyaitól.

17. Az Úr pedig hoz te ellened, a te néped ellen,és a te atyádnak háza ellen olly időket, * mellyekhez hasonlatosok nem voltak az időtől fogva, mikor elszakadott Efraim Júdától, az Assiriabeli Király által;

18. Mert azon a napon süvölt az * Úr az Égyiptom folyóvize mellett való hegyeknek, és az Assiria országa darázsinak.

19. Hogy eljövén mind telepedjenek a puszta helyeknek völgyeiben, a kőszikláknak hasadékiban, minden tövisek között, és minden jó gyümölcstermő fák között.

20. Az időben elberetválja az Úr e bérlett beretvával a vízen túl való Assiriabeli Király által a főnek és a lábnak szőrit; a szakált is megemészti.

21. És lészen az napon; hogy a ki tart egy fejőstehenet és két juhot;

22. Lészen ez, mondom: hogy a téjnek bősége miatt vajat egyék; mert vajat és mézet ehetik, valaki megmaradánd e földön.

23. Ez is lészen az időben, hogy a melly helen vagynak ezer szőlőtövek, mellyek ezer ezüst siklust értenek volna, azt a helyet a tövis és a gaz vegye fel.

24. Nyilakkal és kézívvel menjen oda az ember: mivelhogy a tövis és gaz vette fel az egész földet.

25. Azokat a hegyeket pedig, mellyeket kapálni kellett volna, de nem kapálták, a tövisek és gaz nem veszi fel, hanem barmoknak való hely lészen, és hogy a juhok azt tapodják.