8. RÉSZ.

Siria és Izráel romlása: Júda oltalma az Assiriusok ellen: Zsidók megvettetése.

És monda nékem az Úr: Végy magadnak egy nagy levelet, és írd * arra közönséges betűkkel: Siess a dúlásra, siess a prédára!

2. Annakokáért vevék mellém hív tanúbizonyságokat, Uriás papot, és Zakariást, a Jéberekiásnek fiját.

3. Mert midőn bémentem volna a Prófétaasszonyhoz, fogadott vala, és szült ala fiat, és monda az Úr nékem: Nevezd ennek nevét: siess a dúlásra, siess a prédára!

4. Mert minekelőtte a gyermek ezt tudná mondani: Édes atyám! Édes anyám! elviszi Damaskusnak gazdagságit, és Samariának prédáját az Assiriabeli * Királynak szolgája.

5. Ismét szóla nékem az Úr, mondván:

6. Mivelhogy megutálta e nép a Siloah patakának lassan folyó vizét, és a Réczinnek, * és a Rémália fijának birodalmát kivánják:

7. Annakokáért ímé az Úr ezt míveli, hogy ezek ellen jöjjön amaz erős és széles folyóvíz, tudniillik * Assiriának Királya és minden ő hatalma, melly minden ő folyásai felette menvén, és minden partjai felett folyván.

8. Júdát elfolyja és megáradván általmegen rajta és mind torkig ér, és annak elterjesztett szárnyai ellepik a te földednek szélességét, óh Immánuel.

9. Társalkodjatok egybe népek: de megrontattok: vegyétek füleitekbe, valakik messze földön laktok, készüljetek, de megrontattok; készüljetek, de ugyen megrontattok!

10. Tanácskozzatok, de * haszontalan lészen; szóljatok, beszéljetek, de nem megyen véghez: mert Isten # vagyon mi velünk!

11. Mert így szóla nékem az Úr, kezemet fogván, mikor taníta enemeg, hogy e népnek útán ne járnék, ezt mondván:

12. Ingyen se említsétek ti a pártolkodást, miképen e nép minden dologban örül a pártolkodásnak; és ne féljetek ezeknek félelmek szerint; Ingyen se mondjátok, hogy rettegni kelljen.

13. A Seregeknek Urát szenteljétek, ő tőle féljetek és őtet rettegjétek:

14. És ő is szenteléstekre lészen néktek; az Izráel házának * pedig két ütközetnek köve és botránkozásnak kősziklája gyanánt lészen, a Jérusálem lakosainak pedig tőr és háló gyanánt.

15. Mellybe sokan megütköznek, és elesvén megromolnak, és meghálóltatván, megfogatnak.

16. Kösd bé * ezt a tanúbizonyságtételt; pecsételd bé a törvényt az én tanítványim között.

17. Annakokáért várom én az * Urat, ki elrejtette # orczáját a Jákób házától; és várom őtet!

18. Ímhol vagyok én * és a fiak, kiket adott nékem az Úr # jelűl és csudául Izráelben: a Sion hegyén lakozó Seregeknek Urától vagyon ez:

19. Ha pedig azt mondják néktek: Tudakozzatok a nézőktől, és a jövendőmondóktól, * kik suttogva szólnak: ti ne engedjetek; # mert avagy nem az ő Istenétől kérd é minden nemzetség tanácsot? az élők felől a holtaktól kell é tudakozni?

20. A törvényre és annak tanítására hallgassatok: Valaki nem szólánd annak beszéde szerint, nem lészen annak * világossága!

21. Annakokáért a földet általjárja, a megnyomorodott és éhezett Izráelita, és mikor az éhség miatt búsul, átkozza az ő Királyát, és az ő Istenét! ha oda fel néz is, nem lészen segítsége.

22. Ha a földre néz is, mivelhogy mindenütt nyomorúság, homályosság, keserűségnek setétsége és homálya vette körűl őtet!