46. RÉSZ.

Bálványok romlása Babilóniában.

Elesett * Bél, elromlott Nébó, az ő bálványaik az oktalan barmokra rakattatnak, a kik titeket hordoznak, azoknak terhekre lésztek; súlyosak lésztek, annyira, hogy elfáradjanak.

2. Elestek, megromlottak egyenlőképen, nem oltalmazhatták meg * magokat, hogy terhekre ne lennének, és ő lelkek fogságra vitetett.

3. Hallgassatok engem, Jákób háza, és Izráel házának minden maradékai, kik hordoztattok anyátok * méhétől fogva, kik viseltettek születéstektől fogva.

4. Mind vénségtekig ugyan csak én, és mind addig, míg megőszültök, én hordozlak. Én teremtettelek, és visellek, én hordozlak * és megtartlak!

5. Kihez hasonlítotok engemet, és kivel tesztek * egyenlővé, s kivel vettek egybe engem, hogy egymáshoz hasonlók lennénk?

6. Kik aranyat vesztek elő a ti erszényitekből, és az ezüstöt megméritek serpenyőben: megszerződtök az ötvössel, hogy abból Istent csináljon, melly előtt meghajoljatok: és mellyet imádjatok.

7. Hordozzák azt az ő vállokon, * viselik azt, azután helyheztetik azt az ő helyére, holott áll, az ő helyéből el nem megyen, ha valaki kiált is néki: nem hallgatja meg, az ő nyomorúságából nem szabadítja meg azt.

8. Emlékezzetek meg erről, ti bűnösök!

9. Emlékezzetek meg az előbbiekről, mellyek eleitől fogva lettek: mert én vagyok az Isten, és nincs több Isten nálamnál, és nincsen senki hozzám hasonaltos.

10. Ki eleitől fogva megmondom mindennek végét, és eleitől fogva azokat, mellyek még nem lettek: ki valamit megmondok az én tanácsom * megáll, és minden akaratomat véghez viszem.

11. Ki elhívom napkeletről a madarat, nagy messze földről az én tanácsomnak elkövetőjét: szóltam, és elhozom ezt; rendeltem, és véghez viszem ezt.

12. Hallgassatok engemet, ti kemény szívüek, kik az igazságtól távol vagytok?

13. Elhozám az én igazságomat, nem messze vagyon, és az én * szabadításom nem késik: mert szerzek Sionban # szabadulást; Izráelben lészen az én dicsőségem!