46. RÉSZ.
Bálványok romlása Babilóniában.
Elesett * Bél, elromlott Nébó, az ő bálványaik az oktalan barmokra
rakattatnak, a kik titeket hordoznak, azoknak terhekre lésztek; súlyosak
lésztek, annyira, hogy elfáradjanak.
2. Elestek, megromlottak egyenlőképen, nem oltalmazhatták meg *
magokat, hogy terhekre ne lennének, és ő lelkek fogságra vitetett.
3. Hallgassatok engem, Jákób háza, és Izráel házának minden
maradékai, kik hordoztattok anyátok * méhétől fogva, kik viseltettek
születéstektől fogva.
4. Mind vénségtekig ugyan csak én, és mind addig, míg megőszültök,
én hordozlak. Én teremtettelek, és visellek, én hordozlak * és megtartlak!
5. Kihez hasonlítotok engemet, és kivel tesztek * egyenlővé, s
kivel vettek egybe engem, hogy egymáshoz hasonlók lennénk?
6. Kik aranyat vesztek elő a ti erszényitekből, és az ezüstöt
megméritek serpenyőben: megszerződtök az ötvössel, hogy abból Istent csináljon,
melly előtt meghajoljatok: és mellyet imádjatok.
7. Hordozzák azt az ő vállokon, * viselik azt, azután helyheztetik
azt az ő helyére, holott áll, az ő helyéből el nem megyen, ha valaki kiált is
néki: nem hallgatja meg, az ő nyomorúságából nem szabadítja meg azt.
8. Emlékezzetek meg erről, ti bűnösök!
9. Emlékezzetek meg az előbbiekről, mellyek eleitől fogva lettek:
mert én vagyok az Isten, és nincs több Isten nálamnál, és nincsen senki hozzám
hasonaltos.
10. Ki eleitől fogva megmondom mindennek végét, és eleitől fogva
azokat, mellyek még nem lettek: ki valamit megmondok az én tanácsom * megáll,
és minden akaratomat véghez viszem.
11. Ki elhívom napkeletről a madarat, nagy messze földről az én
tanácsomnak elkövetőjét: szóltam, és elhozom ezt; rendeltem, és véghez viszem
ezt.
12. Hallgassatok engemet, ti kemény szívüek, kik az igazságtól
távol vagytok?
13. Elhozám az én igazságomat, nem messze vagyon, és az én *
szabadításom nem késik: mert szerzek Sionban # szabadulást; Izráelben lészen az
én dicsőségem!