66. RÉSZ.

Képmutatók isteniszolgálatja: Istenfélők igéretei.

Ezt mondja az Úr: a menny * nékem ülőszékem, és a föld az én lábaimnak nyugotója! Hol vagyon a ház, mellyet építenétek nékem, és hol vagyon az én nyugalmamnak helye?

2. Mert mind ezeket az én kezem csinálta, és az által kezdettek lenni mindezek, azt mondja az Úr: Hanem arra tekintek, a ki szegény, és * töredelmes szívű, és a ki az én beszédemet rettegi.

3. A ki ökörrel * áldozik nékem, mintha embert ölne, a ki juhval áldozik, mintha ebet ölne, a ki minhával áldozik, mintha disznóvérrel áldoznék; a ki temjént hoz előmbe, mintha a bálványt ajándékozná meg: Ezeket választották ezek az ő utaikban, és az ő utálatosságaikat szerette az ő lelkek.

4. Én is választom azért az ő megcsúfolásokat, és rájok hozom a mitől félnek; mivelhogy * hívtam, és senki nem felelt nékem: szóltam, és nem hallották, sőt gonoszt cselekedtek én előttem, és azt választották, a mit nem szeretem.

5. Halljátok az Úrnak beszédét, kik az ő beszédére rettegtek: Ezt mondották a ti atyátokfiai, a kik titeket gyűlölnek, a kik titeket megvetettek, az én nevemért: Tiszteltessk az Úr! De mikor megjelenik a ti örömötekre, * ezek megszégyenülnek.

6. Háborúság szava hallatik a városból, szó hallatik a templomból, az Úrnak szava, ki megfizet az ő * ellenséginek.

7. Minekelőtte a szülésnek ideje eljőne, szült; minekelőtte eljőne a fájdalom ő reá, szült fia.

8. Kicsoda hallott hasonlatos dolgot, kicsoda látott hasonló dolgot? A vagy egy nap teremtett é e föld? A vagy szülöttetik é egyszersmind egy nemzetség? hogy a Sion szülni akart, és szülte az ő fijait.

9. A vagy én, ki az asszonyokat szülőkké tészem, nem szülnék é? azt mondja az Úr! A vagy én, ki azt mívelem, hogy szüljenek, megtiltatom é? azt mondja a te Istened!

10. Örvendezzetek Jérusálemben, és örvendezzetek abban, mindnyájan: kik szeretitek azt: örvendezzetek ő vele nagy örömmel, kik azt siratjátok * vala;

11. Hogy szopjatok, és megelégedjetek az ő vigasztalásinak tejével, hogy tejet végyetek, és gyönyörködjetek az ő dicsőségének fényeségében;

12. Mert ezt mondja az Úr: Ímé én kiárasztom ő reá a békességet mintegy folyóvizet, és mintegy kiáradott patakot a pogánynépeknek dicsőségeket, * mellyet szoptok: azoknak vállokon hordoztattok, és térdeken gyönyörűségesen neveltettek.

13. Mint a férjfiat, kit az ő annya vígasztal: a képen vígasztallak * én meg titeket, és Jérusálemben vígasztalást vésztek!

14. Meglátjátok, és örül a ti szívetek, és a ti tetemitek, mint a fű, megvirágoznak és megesmértetik az Úrnak keze az ő szolgáihoz, és haragja az ő ellenségei ellen:

15. Mert ímé az Úr eljő tűzben és mint a forgószél az ő kerekei, hogy megmutassa haragját búsulással, és büntetését sebesen égő lánggal;

16. Mert az Úr tűzzel ítél meg, és az ő fegyverével minden testet, és sokan lésznek az Úrtól megölettettek.

17. A kik magokat * szenteknek mondják, és a kik magokat mossák a kertekben valamelly fa mellett, a kertnek közepin, a kik a disznóhúst eszik, és valmi utálatos állatnak, mint az egérnek húsát, egenlőképen megemésztetnek azt mondja az Úr!

18. Mert én az ő cselekedeteiket és gondolatjaikat tudom; eljött az idő, hogy minden népeket és nyelveket egybegyüjtsek, és eljőnek s meglátják az én dicsőségemet.

19. És megjegyzem őket, és a megszabadultak közzűl elküldök némellyeket Társisba, Púl és Lúd nemzetségéhez, kik kézívvel lövöldöznek. Tubálhoz és Jávánhoz, a messze való szigetekhez, kik nem hallották az én nevemet, és nem látták az én dicsőségemet a Pogányok között.

20. És elhozzák minden ti atyátokfiait minden Pogányok közzűl, ajándékon az Úrnak, lovakon, szekereken, lektikákban, öszvéreken, kocsikon, az én szent hegyemre Jérusálembe, azt mondja az Úr; miképen viszik az Izráeliták az áldozatra való állatokat tiszta edényben az Úr házába.

21. És azok közzűl választok Papokat, Lévitákat, * azt mondja az Úr;

22. Mert mind amaz * új egek és az új föld, mellyet én teremtek, megállanak én előttem, azt mondja az Úr: azonképen megáll a ti magvatok és a ti nevetek.

23. És minden hónapról hónapra, és szombatról szombatra, eljő minden test, hogy engem imádjon, azt mondja az Úr.

24. És kimenvén meglátják azoknak holttesteiket, kik én ellenem * vétkeztek: mert az ő férgek meg nem hal, # és az ő tüzök meg ## nem aluszik, és minden ember előtt gyalázatosok lésznek.