8. RÉSZ.

A Zsidóknak sokféle bűneik.

Az időben azt mondja az Úr, kihányják a Júda * Királyainak csontjaikat, az ő Fejedelminek csontjaikat, a Papoknak csontjaikat, a Prófétáknak csontjaikat, és a Jérusálemben lakozó polgároknak csontjaikat, az ő koporsóikból.

2. És kiterítik azokat a napra és a holdra, és az égnek minden seregei előtt, a mellyeket szerettek, és a mellyeknek szolgáltak és a mellyek után jártak, és a mellyeket kerestek, és a mellyeknek térdet s fejet hajtottak; nem szedettetnek öszve, és el nem temtettetnek, ganájjá változnak e föld színén!

3. És inkágg választják * a halált, hogysem az életet minden megmaradtak, valakik megmaradnak e gonosz nemzetségből, minden helyeken a hol megmaradnak, a hová kiüzöm őket; azt mondja Seregeknek Ura!

4. Annakfelette ezt mond nékik: Így szól az Úr: Avagy úgy estek é el, hogy fel nem kelhetnek? ha * megtérnének, avagy nem térne é hozzájok az Isten?

5. Miért fordult el a nép a Jérusálem népe vakmerő elfordulással? a csalárdságnak adták magokat, nem akarnak megtérni.

6. Reá vigyáztam, és meghallottam, nem igazat szólnak, senki nincsen, ki az ő gonoszságát megbánja, ezt mondván: Mit cselekedtem? Kiki mind az ő útára indult, miképen * a ló, hogy folyva megyen a harczra.

7. Még az eszterág is az égben megesméri az ő idejét, és a gerlicze, és a daru, és a fecske, tudják mikor kell menni; az én népem pedig nem * esméri az Úrnak itéletit!!

8. Mint mondjátok: Bölcsek * vagyunk, és az Úrnak törvénye nálunk vagyon: Bizony ímé hijába csinálta az ő pennáját az író, hijábavalók az Írástudók.

9. Mívelték é azt a Bölcsek, hogy megszégyenülnének, és megrettennének, és megfogattatnánk a bűn miatt? Ímé megvetették * az Úrnak szavát, micsoda bölcseség volna hját ő bennek?

10. Azért az ő feleségeiket * idegeneknek adom: és az ő mezeiket más örökösöknek; mert kicsinytől fogva nagyig a fösvénységnek # adták magokat, a Prófétától fogva a Papig mindnyájan hazugságnak cselekedői.

11. És gyógyítják vala az én népem leányának sebét hazugsággal, mondván: békesség, békesség: és nem vala békesség!

12. Valyon szégyenlették é meg magokat, hogy utálatosságot cselekedtek? Még a szégyenben is nem szégyenlették meg magokat, és a szégyent nem esmréték. Annakokáért elesnek az elestek között, az ő maglátogattatásoknak idején elhullanak, ezt mondja az Úr!

13. Elvesztvén elvesztem őket, azt mondja az Úr: nincsen szőlő a szőlőtőkén, sem fige a figefán, a levele is elhullott és a miket nékik adtam, elvétetnek tőlök.

14. Mit ülünk mi? Gyüljetek öszve, és menjünk bé a keritett városokba és ott hallgassunk; mert bizony az Úr, a mi Istenünk hallgatásra juttatott minket, és mérges * vizet adott innunk: mert vétkeztünk az Úr ellen!

15. Várjuk a békességet; * de semmi jó nincsen! várjuk a meggyógyulásnak idejét, de kmé félelem vagyon!

16. Dántól fogva hallatott az ellenség lovainak nyeritése, az ő erős lovainak nagy nyeritései miatt megretten az egész föld: mert eljőnek, és megemésztik a földet és annak gazdagságát, a várost és annak lakóit;

17. Mert imé küldök ti reátok mérges baziliskus kigyókat, kik ellen semmi varázslás * nem használ, és megmarnak titeket, azt mondja az Úr!

18. Az én szívem én bennem megerőtelenült, melly engem megvídámitana szomorúságomban.

19. Ímé az én népem leányának kiáltásának szava, a messze földről jövő ellenségnek féleme miatt, ki azt mondja: Nincsen é az Úr Sionban? Nincsen é abban az ő Királya? miért ingerlettek ők haragra engemet az ő faragott képeikkel, és hijábavaló idegen isteneikkel?

20. Elmult az aratás, elvégeződött a nyár, és mi meg nem szabadultunk!

21. Az én népem leányának romlása miatt megromlottam, megszomorodtam, az álmélkodás körülfogott engemet!

22. Nincsen é balzsamolaj * Gileádban? nincsen é ott orvos? Miért nem gyógyittatott meg az én népem leánya?