49. RÉSZ.

Prófétái az Ammoniták, Edomiták, Siriabeliek, Arábiabeliek és Persiabeliek ellen.

Az Ammon * fijai felől ezt mondja az Úr: Nincsenek é Izráelnek fijai? Nincsen é örököse néki? Miért bírja örökségűl az ő Királyok a Gád örökségét, és az ő népe lakozik az ő városiban?

2. Azért ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és * meghallattatom Rabbában az Ammon fijainak harczoknak kiáltását, és lészen elpusztíttatott rakás, és az ő leányai tűzzel megégettetnek, és Izráel kezdi bírni azokat a kik most őtet bírják, azt mondja az Úr.

3. Ordíts Hesbon: mert elpusztíttatott Hái! Kiáltsatok Rabbának leányai, öltözzetek zsákba, sírjatok, és futkossatok a szorosakon: mert az ő Királyok elvitetett a fogságra, az ő Papjai * és Fejedelmei vele egyetemben.

4. Mit dicsekedel a te völgyeidben? elmult a te völgyed, engedetlen leány ki bízik az ő kincseiben, és ezt mondja: Kicsoda jő én reám?

5. Ímé én hozok te reád félelmet, azt mondja az Úr, a Seregeknek Ura, minden te körűlted való helyekből, és kiüzettek azok előtt, és nem lészen, ki öszvegyüjtse az elszéledteket.

6. És ezekután visszahozom a fogságból az Ammon fijait, azt mondja az Úr!

7. Ezt mondja a Seregeknek Ura Edom ellen: Vagyon é bölcseség többé * Temánban? elveszett é a tanács az értelmesektől? hijábavalóvá lett é az ő bölcseségek?

8. Fussatok el, (megtértek, ravasz tanácsot tartottak, hogy otthon lakjanak) Dédánnak lakosai; mert Ézsaúnak veszedelmét hozom ő reá, az őú meglátogatásának idején.

9. Ha a szőlőszedők jöttek volna te reád: nem hagytak volna é szőlőt? Ha lopók * jöttek volna éjszaka: avagy nem csak azt vesztették volna é el, mellyel megérték volna ők?

10. Mert én mezítelenítem meg Ézsaút, az ő titkait én jelentem ki, és ő magát el nem rejtheti, az ő magva elpusztíttatott, és az ő attyafiai, és szomszédai, és nem lészen a ki ezt mondja:

11. Hagyd el a te árváidat, én eltartom, és a te özvegyid én bennem vessék reménységeket;

12. Mert azt mondja az Úr: Ímé a kiknek nem kell vala meginniok a pohárt, ugyan csak megisszák: te pedig teljességgel szabados lennél é? Nem lészesz szabados, mert kétség nélkűl megiszod;

13. Mert én magamra * megesküdtem, azt mondja az Úr, hogy elpusztul, és gyalázatban, pusztaságban és átokban lészen Boczra, # és minden ő városai örökkévaló pusztaságban lésznek!

14. Szót hallottam * az Úrtól, és elküldetett a követ a Pogányokhoz, a ki ezt mondja: Gyüljetek öszve, és jöjjetek el ő reá, és keljetek fel a harczra.

15. Mert ímé a Pogányok között meggyaláztalak téged, és az emberek között utálatossá tettelek.

16. Megcsalt téged a te félelmed, és a te szíved kevélysége, ki lakol a kősziklák hasadékiban, ki elfoglaltad a hegyeknek tetejeket. Ha ollyan magas helyen raknád is a te fészkedet, mint a saskeselyű, levonszalak * onnét is téged azt mondja az Úr;

17. És elpusztul Edom, ugyhogy valaki általmegyen rajta elálmélkodik, és minden ő veszedelmén * süvölt.

18. Sodomának * és Gomorának, és az ő szomszéd városinak elsüllyedések szerint, azt mondja az Úr, egy ember sem lakik ott, és benne embernek fija nem lakozik.

19. Ímé mint az oroszlán felemelte magát a Jordánnak magassága felett, az erős Istennek lakhelye ellen: De hamarsággal kiüzöm őtet ez országból, és a ki választatott, azt tészem azon Fejedelemmé; mert kicsoda hozzám hasonló? és ki rendel nékem időt, és kicsoda az a pásztor, a ki én ellenem * megállhatna?

20. Annakokáért halljátok meg az Úr tanácsát, mellyet tartott Edom ellen, és az ő gondolatit, mellyeket gondolt Témánnak polgárai ellen: ha a nyájnak kicsinyei nem vetik le őket, ha az ő lakhelyeket nyakokba nem vonszák.

21. Az ő romlásoknak szava előtt megrendült a föld, az ő kiáltásoknak szava meghallatott a veres tengeren.

22. Ímé mint a saskeselyű feljő az ellenség, és repül, és az ő szárnyait elterjeszti Boczrán: És az Edom vitézinek szívek lésznek az napon, mint a fájdalmas asszonynak szíve.

23. Damaskus * ellen: Megszégyenült Emát és Árpád: mert gonosz hirt hallottak, és elolvadtak mint az, a ki a tengeren lévén a félelem miatt nem nyughatik.

24. Megerőtlenült Damaskus, a futáshoz készül és reszketés vette körül, nyomoruság és fájdalmak környékezték meg őtet, mint a szülő asszonyt.

25. Miért nem maradott ki a veszedelmből a dicséretes város az én örömemnek városa?

26. Azért elhullanak az ő erős férjfiai az ő utczájokon, és minden vitézlő férjfiak levágatnak az napon, azt mondja a Seregeknek Ura.

27. És tüzet gyujtók Damaskus kőfalán, és a Benhadád * palotáit megemészti.

28. Kédárnak és Házornak országai felől, mellyeket megvert Nabukodonozor a Babilóniai Király, ezt mondja az Úr: Keljetek fel, menjetek fel Kédárra, és a napkeletnek fijait veszessétek el;

29. Az ő sátoraikat és az ő nyájokat elviszik, és az ő kárpitjaikat és minden edényeikeet és tevéiket magoknak elhajtják, és kiáltanak, és köröskörül félelem lészen rajtok.

30. Fussatok el, menjetek messze, (ravasz tanácsot tartottak, hogy otthon lakjanak) Házornak lakói, azt mondja az Úr: mert tanácsot tartott ti ellenetek Nabukodonozor a Babilóniai Király, és ellenetek gondolatot gondolt.

31. Keljetek fel, menjetek a bátorságos nemzetség közzé, azok közzé, kik békességben lakoznak, azt mondja az Úr, kiknek sem kapujok; * sem zárjok nincsen, csak ő magok laknak!

32. És az ő tevéik elhajtatnak és az ő sok barmaik prédák lésznek, és elszélesztem őket minden szélre, minden szegeletre, és minden ő határai felől hozok reá veszedelmet az mondja az Úr.

33. És Házor lészen sárkányok lakhelye, örökkévaló pusztaság, senki ott nem lakik, és embernek fija nem lakja azt.

34. Ezt mondá az Úr Jerémiás Prófétanak Elám ellen, Sédékiásnak * Júda Királyának országlása elein, hogy megmondaná;

35. Ezt mondja a Seregeknek Ura: Imé én eltöröm az Elám kézivét, mellyben helyheztetik az ő reménységeket:

36. És hozok * Elám ellen négy szeleket az égnek négy határiból és elszélesztem őket mind ezekre a szelekre, és nem lészen nemzetség; a kihez nem futnak az Elám futottai.

37. És megijesztem Elámot az ő ellenségei előtt,és az ő lelkeknek keresői előtt, és hozok ő reájok nyomoruságot, tudniillik az én haragomat, azt mondja az Úr, és utánnok bocsátok fegyvert mind addig, mig meg nem emésztem őket.

38. És letészem az én székemet Elámban, és onnét elvesztem a Királyt és a Fejedelmeket, azt mondja az Úr!

39. De végezetre meghozom Elámot a fogságóbl, azt mondja az Úr!