50. RÉSZ.
Babilón romlása. Isten Népe szabadulása.
Ez a szó, mellyet szóla az Úr Babilónia felől, és a Káldeusoknak
földök felől, a Jerémiás Próféta keze által.
2. Hirdessétek a Pogányok között, és mondjátok meg, a zászlót
emeljétek fel: mondjátok meg, azt mondom, és el ne titkoljátok; mondjátok ezt:
Megvétetett Babilón, megszégyenült Bél, elromlott * Merodák, megszégyenültek az
ő faragott képei, elromlottak az ő bálványai.
3. Mert az észak felé való nép feljött ő reá, a ki elpusztitja az ő
földét, és nem lészen a ki lakozzék benne embertől fogva oktalan állatik;
elfutottak, elmentek!
4. Az * napokban, és az időben, azt mondja az Úr, eljőnek az Izráel
fijai és a Júda fijai egyetembe, menvén és sírván mennek, és az ő Urokat
Isteneket megkeresik.
5. A Sionnak útát megkérdik, Sion felé forditják az ő orczájokat,
és ezt mondják: Jöjjetek el és adjátok magatokat az Úrnak örökkévaló
szövetséggel, melly soha feledékenységben nem lészen.
6. Mint az elveszett * juhok, ollyanok voltak az én népem, az ő
pásztorai eltévesztették őket, a hegyekben bujdostatták őket, a hegyekről a
halomra mentek, elfelejtkeztek az ő fekvésekről.
7. Mindenek, kik ő reájok találkoztak megemésztették őket, és az ő
ellenségeik ezt mondották: Nem vétkeztünk: mert vétettek az Úr ellen az
igazságnak aklában azok, a kiknek attyáiknak reménységek volt az Úr.
8. Fussatok ki * Babilónból és Káldea földéből jöjjetek ki,és
legyetek mint a kecskebakok a nyáj előtt;
9. Mert imé én feltámasztom, és felhozoma Babilonra * nagy
nemzetségeknek gyülekezetét északnak földéről, és ő ellene hadat rendelnek,
azután megverettetik: az ő nyilai olyanok, mint az erős öldöklő vitézeké,
mellyek közzűl hijába egy is vissza nem tér.
10. És Kádea lészen prédára, mivelhogy örvendeztetek, * mikor
eldulnátok az én örökségemet, mivelhogy sokan voltak mint a füvön való üszög,
és nyerítettetek mint az erős lovak:
11. Mivelhogy örültetek, mivelhogy örvendeztetek, * mikor
eldulnátok az én örökségemet, mivelhogy sokan voltak mint a füvön való üszög,
nyerítettetek mint az erős lovak:
12. Azért megszégyenült a ti anyátok és a ti szülőtök felette igen
elpirult; Imé a nemzetségeknek sepreje lészen: az ő földök puszta, szárasz és
elhagyatott lészen.
13. Az Úr haragja miatt nem lakoznak rajta, hanem csak pusztaság
lészen, valaki * általmegyen Babilonon, álmélkodik és süvölt minden ő
veszedelmin.
14. Készitsétek a hadat köröskörül Babilon ellen, valakik a kézivet
felvonszátok, jöjjetek reá, ne kiméljétek a nyilat; mert az Úr ellen vétkezett.
15. Kiáltsatok reá köröskörül; kezét adta, lehullottak az ő
fundamentomai, leromlottak az ő kőfalai: mert az Úr büntetése ez: büntessétek
meg őtet, és a mint cselekedett * ugy cselekedjetek vele.
16. Vágjátok ki Babilonból a magvetőt, és a ki kezébe fogja a
sarlót az aratás idején: a megölő fegyver előtt kiki az ő népéhez szalad, kiki
az ő földe felé fut.
17. Mint az elszéledt juh az Izráel, az oroszlánok elkergették
őtet; először bényelte őtet az Assiriabeli * Király, és végezetre e
Nabukodonozor # a Babilóniai Király megtörte az ő csonjait.
18. Azért ezt mondja a Seregeknek Ura, az Izráelnek Istene: Imé én
meglátogatom a Babilóniai Királyt és az ő földét, miként meglátogatám az *
Assiriai Királyt.
19. És visszaviszem az Izráelt az ő lakhelyére, és legeltetik a
Kármel hegyében és Básánban, és az Efraim hegyében és Gileádban megelégszik az
ő lelke.
20. Az napokban és az időben, azt mondja az Úr, kerestetik az
Izráel álnoksága, de nem * lészen; a Júda gonsozságai, de nem találtatnak; mert
kegyelmes leszek azoknak, a kiket meghagyándok.
21. A háborgatóknak földére menj fel, és a meglátogatásnak lakóit
veszesd el, öljed és veszessed őket, azt mondja az Úr, és mind a szerint
cselekedjél, mint megparancsoltan néked.
22. Viadal hallatik a földön, és nagy romlás.
23. Miképen veszett el, és elromlott az egész földnek * pőrölye?
miképen pusztult el Babilon a Pogányok között?
24. Tőrbe ejtettelek téged, és meg is vétettél Babilon, te pedig
nem tudtad: megtaláltattál, és meg is fogattál: mert az Úrral feddődtél.
25. Felnyitotta az Úr az ő kincsét, és előhozta az ő haragjának
edényit: mert e cselekedet az Úré, a Seregeknek Uráé, Káldeánek földében.
26. Jertek reá mindenfelől, nyissátok fel az ő rejtekhelyeit,
tapodjátok őtet mint a kévét; és veszessétek el őtet, hogy maradéka ne legyen.
27. Öljétek meg minden ő tulkait, jöjjenek alá a megölésre: jaj
nékik; mert eljött az ő napjok, az ő meglátogatásoknak ideje!
28. A futóknak, és a Babilon földéből elszabadultaknak szavok, hogy
megmondják Sionban az Úrnak a mi Istenünknek bosszúállását, és az ő * templomáért
való bosszúállását.
29. Gyüjtsétek öszve Babilon ellen a hatalmasokat, mindnyájan kik
felvetitek a kézivet, köröskörül járjatok tábort ő ellen, hogy el ne
szaladhasson: fizessetek meg néki az ő cselekedete szerint, valamint
cselekedett, úgy cselekedjetek vele: mert az Úr ellen * kevélykedett, az
Izráelnek Szente ellen!
30. Azért elhullanak az ő ifjai az ő utczáiban, és minden ő vitézei
elvesznek az napon, azt mondja az Úr.
31. Imé én te reád megyek, azt mondja az Úr, a Seregeknek Ura, óh *
kevély; mert eljött a te napod, a te maglátogatásodnak napja!
32. És megütközik a kevély, és elesik, és senki nem lészen, a ki
őtet felköltse, és meggyujtom a tüzet az ő városiban, melly megeméssze azokat,
valakik körülte vagynak.
33. Ezt mondja a Seregeknek Ura: Megnyomorittattak volt az Izráel
fijai, és a Júdának fijai egyetemben, és mindnyájan, kik őket elrablották,
rabságban tartják őket, nem akarják * elbocsátni őket;
34. De az ő Megváltójok erős, Seregeknek Ura az ő neve, bizonnyal
felveszi az ő pereket, hogy megháboritsa a földet, és a Babilon lakóit
megrettentse.
35. Fegyver lészen a Káldeusokon, azt mondja az Úr, és Babilonnak
lakóin, és az ő Fejedelmin, és az ő Bölcsein.
36. Fegyver lészen az ő varázslóin, és megbolondulnak, fegyver
lészen az ő vitézein és elijednek.
37. Fegyver lészen az ő lovain, és az ő szekerein, és az egész
községnek sokságán, melly vagyon ő benne, és lésznek hasonlatosok az
asszonyokhoz. Fegyver lészen az ő kincsein, és megfosztatnak.
38. Szárazság lészen az ő vizein, és elszáradnak: mert bálványoknak
földe az, és a faragott képekben dicsekednek.
39. Azért lakoznak ott a fenevadak a baglyokkal, ennekfelette
lakoznak benne struczmadárnak fijai, és soha többé azt nem lakják, azt mondom,
hogy nem lakják nemzetségről nemzetségre.
40. Miképen Isten elsülyeszté * Sodomát és Gomorát, és az ő
szomszéd városit, azt mondja az Úr, nem lakik ott egy ember is, és embernek
fija nem lakja azt.
41. Ímé eljő északról a nép, és a nagy nemzetség, és sok Királyok
támadnak a földnek határiból.
42. Ivet és paizst vésznek kezekbe, kegyetlenek lésznek, és semmi
irgalmasság bennek nem lészen; az ő szavok mint a tengernek zúgása, és lovagok
lésznek, készek lésznek mindnyájan mint a férjfiú, a viadalra te ellened, te
Babilonnak leánya!
43. Hallotta a Babilóniai Király az ő hireket, és az ő kezei
elszakadoztak a félelem miatt, a nyomorúság vette őtet körűl, a fájdalom, mint
a gyermekszülő asszonyt.
44. Ímé mint az oroszlán * felemelte magát a Jordán vizének
magassága felett, az erős Istennek lakhelye ellen; de hamar kiüzöm őtet e
földről, és a ki választott arra, azt tészem azon Fejedelemmé; mert kicsoda
hasonlatos hozzám? és ki szab nékem törvényt? és kicsoda a pásztor, a ki én
ellenem álljon:
45. Azért halljátok meg az Úrnak tanácsát, mellyet tartott Babilon
ellen, és az ő gondolatit, mellyeket gondolt Káldea földe ellen: ha le nem
vonszák őket a nyájnak kicsinyai ha az ő házokat nyakokra nem rontják?
46. A megvett * Babilonnak kiáltása miatt megindult a föld, és az ő
kiáltása hallatott a pogányok között.