27. RÉSZ.

A Próféta sír a gazdag Tírus romlásán.

És lőn az Úrnak beszéde én hozzám mondván:

2. Te pedig embernek fija, tégy sírást Tíruson.

3. És mondjad Tírusnak, ki lakik a tenger révhelyein, ki sok népek között kereskedik nagy sok szigetekre: Igy szól az Úr Isten, óh Tírus! te mondtad: Én tökéletes * szépségben vagyok;

4. Hogy a tengernek közepette vagynak a te határid: a te épitőid tökéletessé * tették a te ékességedet.

5. A Sénir hegyéről való jegenyefákból építtették néked minden hajóidat; a Libánusról hoztak czédrusfákat, hogy néked árbóczfát csinálnának.

6. A Básánbeli * cserfákból csinálták a te evezőidet; az evezők ülőhelyeket Kittim szigetéből való elefánttetemből csinálták az Assiriabeliek.

7. Égyiptomi különb-különbféle szinű selyemből volt a te kiterjesztett vitorlád: Elisa szigetből való sárga és szederjes szinú selyemből volt a te hajód boritékja.

8. Sidonban és Arvádban lakozók voltak néked evezőid, a te bölcseid, óh Tírus, kik te benned vagynak, azok voltal a te kormányosid.

9. A Gédálbeli Vének, és abban való bölcsek épitették meg te bennes a te hasadékidat: minden tengeren való hajók és azoknak evezőik valának te benned, a te kereskedésednek üzésében.

10. Persiabeli, és Lidiabeli és Afrikabeli férjfiak valának a te seregedben a te hadakozó férjfiaiad, paizsokat és sisakjokat felfüggesztették te benned. Ezek szerzették néked a te ékességedet.

11. Az Arvád fijai a te seregeddel valának a te kőfalaidon köröskörül, és a Gamadeusok valának a te tornyaidban, az ő paizsokat felfüggesztették a te kőfaladon köröskörül: Ezek tették tökéletessé a te szépségedet.

12. Társis a te kereskedő * társad, az ő sok gazdagsága miatt: ezüsttel, vassal, fejér és fekete ónnal kereskedett a te sokadalmidban.

13. Jónia, Tubál és Mések, ezek voltak a te közösid, rab embereket és rézedényeket árultak a te vásárodon:

14. A Togárma házából lovakat és lovagokat, és öszvéreket árultak a te vásárodon:

15. A Dédán fijai voltak a kereskedőid, sok szigetekkel volt a te kereskedésed: elefánttetemből való szarvakat és pávákat adnak vala néked ajándékban.

16. Siria is közösöd volt néked a te szép marháidnak sokasága miatt; smaragddal, bársonnyal, és különb-különbféle szinú ruhákkal, és bíborral, és korálissal, és drága uniókövekkel, mellyeket árultak a te sokadalmidban.

17. Júda is és az Izráel földe * közösid voltak néked, Minnit és Pannág földéből való gabonából, és mézből, és olajból, és balzsamból, mellyeket árultak a te sokadalmidban.

18. Damaskus is közösöd volt néked a te drága müveidnek soksága miatt, éa a te sok gazdagságid miatt, Helbonbeli borban és fejér gypjuban.

19. Dán pedig és Jónia hordának a te sokadalmodra és adának tiszta vasat, kásia és jóillatu fűszál volt a te vásáridon.

20. Dédán a te közösöd drága posztókban a szekerekre.

21. Arábia és Kedárnak * minden Fejedelmei voltak kereskedő társaid; juhokkal, kosokkal és bakokkal keredóskedtél velek.

22. Sába * és Rahémabeli árosok voltak a te közösid, mindenféle drága fűszerszámokban, és minden drágakőben és aranyban, a te sokadalmidban kereskedtek.

23. Hárán és Kanné, és Eden, Sébabeli kereskedők: Assiria és Kilmád a te kereskedő társad.

24. Ezuek te közösid mindenféle árukban, sárga és különb-különbféle szinű ruhákban, kötelekkel egybekötöztetett drága ruháknak szekrényiben és aranylánczokban, a te sokadalmidban.

25. A Társis fő hajói volatk a te kereskedésedben, és megtelél, és felette igen meggazdagultál a tengerek között.

26. Mély vizekre vivének téged a te evezőid, a napkeleti * szél megronta téged a tenger # küözepette.

27. A te gazdagságid, és sokadalmid, kereskedésed, evezőid, és kormányosid a te hasadékidnak megépítői, és kereskedésidben való társaid, és minden hadakozó férjfiak, kik te benned valának, és minden te benned való sokaság béesnek a tengernek közepibe a te romlásodnak idején.

28. A te hajósidnak * kiáltásokra megrettennek a hostátok.

29. És kiszállanak az ő hajójokból az evezők, a hajósok és minden hajósmesterek a tengeren, a földre azállanak.

30. És az ő szavokat mindenek hallatára felemelik te reád, és keservesen kiáltanak, a fejekre port * hintenek és hamuban hevernek.

31. És fejeket megnyirik te éretted, és zsákba öltöznek és keserves sirást tésznek te rajtad nagy lelki keserűségben.

32. És siralmas éneket tésznek te rajtad az ő sirásokban, és igy siratnak téged? Mellyik város volt ollyan mint Tírus? melly igy kivágattatott a tenger közepette!

33. Mikor kimennek valal a te áruid a tengerekből, sok népeket megelégitesz vala: a te gazdagságidnak sokaságával és kereskedésiddel a földön való Királyokat meggazdagitottad.

34. A melly időben elrontatol a tengereken a vizeknek mélységiben, a te árud és minden benned való sokaság elvesznek.

35. A szigeteknek minden lakosai elálmélkodtak te rajtad, és azoknak Királyai igen megrettentek, és megháborodtak ábrázatjokban.

36. A népek között való * kereskedők süvöltöttek te rajtad: rettenetessé lettél, és többé örökké # nem lészesz.