28. RÉSZ.

A Tírus Királya feddetik: Sidon romlása jövendöltetik.

És lőn az Úr beszéde én hozzám, mondván:

2. Embernek fija, mondjad a Tírus Fejedelmének: Ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy felfuvalkodott a te szived, és ezt montad: Isten vagyok én, az Isten székiben ültem a tenger közepette; holott te ember * vagy és nem Isten, és szivedben .Istenek állitottad magadat.

3. Imé bölcsebb vagy * Dánielnél; semmi elrejtett dolog nincsen, melly tőled elrejtetett volna.

4. A te * bölcseségeddel és értelmeddel gyüjtötted magadnak a gazdagságot, és ezüstöt s aranyat gyüjtöttél kincsednek.

5. A te bölcsességednek nagy voltával, és kereskedéseddel sokasitottad meg a te gazdagságodat; és felfuvalkodott a te szived a te * gazdagságod miatt.

6. Ezokáért igy szól az Úr Isten: Mivelhogy szivedben ollyannak állitottad magadat, mintha Isten * volnál:

7. Ennekokáért imé én hozok te reád idegeneket a Pogányok között való erős hadakozókat, és fegyvereket kivonszák a bölcsességednek te szépsége ellen, és a te szépségedet megfertéztetik.

8. A verembe vetnek téged, és meghalsz azoknak halálokkal, kik a tengerbek közepette megölettetnek.

9. Nemde mondván mondod é akkor: Isten vagyok, az előtt ki téged megöl? Holott ember vagy ls nem Isten, mikor lészesz annak kezében, a ki téged megöl.

10. Körülmetéletlenek * halálokkal halsz meg, idegenek kezek által: mert én szólottam, azt mondja az Úr Isten!

11. És lőn az Úr beszéde énhozzám, mondván:

12. Embernek fija! Tégy felszóval való sirást Tírus Királyán, és mond néki: Igy szól az Úr Isten: Te pecsétled bé a summát teljes lévén * bölcseséggel, és tökéletes ékességgel.

13. Az Isten kerte gyönyörüségében voltál, minden drágakövekkel * körülvétettél vala mintegy sövénnyel: sárdiussal topázzal, és jáspissal, krizolitussal, onixxal, és berilussal, zafirral, kárbunkulussal, és smaragddal, és arannyal; a te dobjaidnak és sipjaidnak szerszámaik te benned attól a naptól fogva készittettek meg, mikor teremtettél.

14. Te vagy a felkenetett és oltalmazó Kérub, mióta téged előállattalak; az Isten szent hegyén voltál, a tüzes drága kövek között szüntelen jártál.

15. Tökéletes voltál a te utaidban attól a naptól fogva, mellyen teremtettél, miglen álnokság találtaték benned.

16. A te kereskedésednek bőség miatt bétöltötték a te belső részeidet ragadománnyal, és vétkeztél: ezokáért levetlek téged az Isten hegyéről, és elvesztlek téged, te oltalmazó * Kérub, a tüzes drágakövek közzűl.

17. Felemelkedett a te szived a te szépséged miatt, elvesztetted a te bölcseségedet * a te # fényességedben; a földre vetlek azért téged, a Királyok eleibe vetlek téged, hogy lássanak téged.

18. A te álnokságodnak soksága miatt és hamis kereskedésed miatt, megfertéztetted a te szent helyedet: azért támasztok tüzet te benned, melly téged megemészt, és hamuvá teszlek téged a földön mindenek láttára, kik te reád néznek.

19. Mindnyájan, a kik esmértek téged a népek közt, * elálmélkodnak rajtad; rettegésekre voltál nékik, és nem lészesz örökké.

20. És lőn az Úr szava én hozzám, mondván:

21. Embernek fija: Vesd a te orczádat Sidon ellen, és prófétálj ő ellene.

22. És mondjad: Igy szól az Úr Isten: Imé én te reád megyek óh Sidon, és megdicsőittatem * te benned: és megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor itéleteket tészek ő benne, és ő benne megmutatom magamat szentnek lenni.

23. És bocsátok ő reá * döghalált, és vérontást az ő utczáira, és elhullanak a megsebhedtek ő benne, fegyverrel jőnek ő ellene mindenfelől; és megtudják, hogy én vagyok az Úr!

24. És nem lészen többé az Izráel házának megsértő * tövis, és fájdalom szerző tövis nem lészen mindenek közzűl, kik ő körülöttök valának, kik őket háborgatták, és megutdják, hogy én vagyok az Úr Isten!

25. Igy szól az Úr Isten: Mikor egybegyüjtöm * az oz házát a népek közzűl, kik közzé eloszlattak, és magamat megszentelem ő bennek a pogányok szemek láttára; laknak a földökön, mellyet én atam az én szolgámnak Jákóbnak.

26. És laknak azon bátorsággal, és házakat * épitenek, és szőlőket plántálnak, lakván bátorsággal; mikor tészek itéleteket mindeneken, kik őket háborgatták ő körülöttök; és megesmérik, hogy ln vagyok az Úr, az ő Istenek!