36. RÉSZ.
Igértetik szabadulás, uj sziv, Pogányok hivatala.
Este embernek fija, prófétálj az Izráel hegyei felől, és mondjad:
Izráel hegyei, halljátok meg az Úr beszédét!
2. Igy szól az Úr Isten: Mivelhogy ezt mondá az ellenség ti *
felőletek: Ha ha! még e világnak magasságai is miéinké lettek örökségűl!
3. Ennekokáért mondj jövendőt, és mondjad: Ezt mondja az Úr Isten:
Azért, mivelhogy elpusztitának és megemésztének titeket minden felől, hogy
legyetek örökségek a pogányok maradékinak, és sok nemzetségeknek ajakokra
költetek, és minden népek előtt gyalázatosokká lettetek:
4. Ezokáért, óh Izráel hegyei, halljátok meg az Úr Isten beszédét.
Igy szól az Úr Isten a hegyeknek, halmoknak, vizfolyások helyeinek és
völgyeknek, és az elhagyatott pusztáknak, és elhagyatott városoknak, mellyek
hagyattak volt ragadományra, és megcsufolásra a pogányok maraékinak; kik
köröskörül vagynak.
5. Azért ezt mondja az Úr Isten: Ha az én búsulásomnak tüzében nem
szólottam a pogányok maradékai ellen, és egész Edom ellen, kik magoknak akarták
foglalni az én * földemet örökségűl teljes sziveknek örömével, és elmének
megutálásával, hogy kivetnék őtet ragadományra:
6. Ezokáért mondj jövendőt az Izráel földére, és mondjad a
hegyeknek, és halmoknak, a vizfolyások hegyeinek, és a völgyeknek: Ezt mondja
az Úr Isten: Imé az én búsulásomban, és felháborodott voltomban szólottam:
mivelhogy a pogányok gyalázatjokat szenvedtétek;
7. Ennekokáért ezt mondja az Úr Isten: Én felemeltem az én kezemet,
ha a pogányok, kik körülöttetek vagynak, magok az ő * gyalázatjokat nem
viselik.
8. Ti pedig Izráel hegyei, * ágaitokat megnevelitek, és gyümölcsöt
hoztok az én népemnek az Izráelnek; mert közel vagynak és eljőnek ezek az idők.
9. Mert imé én ti hozzátok megyek és hozzátok fordulok; és
megmivelnek és bévetnek titeket.
10. És megsokasitom ti rajtatok az embereket, az egész Izráel házát
egészen, és a városokat lakni kezdik, és a pusztákat megépitik.
11. Megsokasitom, mondom, rajtatok az embereket és a barmokat, és
megsokasulnak és eltenyésznek: és helyheztetlek titeket a ti régi
lakhelyeitekre, és több jóval lészek néktek, hogynem az előtt, és megtudjátok,
hogy én vagyok az Úr.
12. És visezk embereket ti reátok, az én népemet az Izráel és téged
birnak és lészesz nékik örökségűl, és többé árvaságban nem hagyod őket.
13. Igy szól az Úr Isten: Mivelhogy mondják néktek: Embereknek *
megemésztőjök vagy te és árvaságra juttattad a te nemzetidet.
14. Ennekokáért az embereket többé meg nem * emészted, és a te
nemzetidet árvaságra többé nem juttatod, ezt mondja az Úr Isten.
15. És nem engedem, hogy többé halljad a pogányok gyalázatjokat, és
többé nem viseled a népeknek szidalmokat, és többé árvákká nem tészed a te
nemzetidet, ezt mondja az Úr Isten.
16. És lőn az Úr beszéde én hozzám, mondván:
17. Embernek fija! Az Izráel háza mikor az ő földökön laktak,
megfertéztették azt életekkel * és cselekedeteikel, az ő erkölcsök ollyan volt
én előttem mint ama havi # betegségben való asszonynak tisztátalansága;
18. És kiöntém az én haragomat * ő reájok a vérért, mellyet
kiontottak a földre; és mivelhogy az ő bálványaikkal megfertéztették azt.
19. És eloszlatám őket a pogányok közzé, és elhányatának a
földekre, az ő erkölcsök és cselekedeteik szerint itéltem meg őket.
20. És bémenvén a pogányokhoz, a kikhez mentek, * megfertéztették
az én szent nevemet, mikor mondának nékik: az Úr népe ezek, és az ő földéről
jöttek ki!
21. De kedveztem az én szent nevemnek, mellyet megfertéztetett az
Izráel háza a pogányok között, a kik közzé kimentek.
22. Ennekokáért mondjad Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten: Nem
ti érettetek * cselekeszem, óh Izráel háza; hanem az én szent nevemért, mellyet
ti megfertéztettetek a pogányok között, a kik közzé mentetek.
23. És megszentelem az én nagy nevemet, melly megfertéztetett a
pogányok között, mellyet ti megfertéztettetek ő közöttök; hogy megtudják * a
pogányok, hogy én vagyok az Úr, ezt mondja az Úr Isten, mikor megszenteltetem
ti bennetek, a ti szemetek láttára.
24. És felveszlek titeket a pogányok közzűl, és egybegyüjtelek
titeket minden földekről, és béhozlak * titeket a ti földetekre.
25. És hitek ti reátok tiszta vizet, s megtisztultok: minden ti *
undokságitokból és minden ti bálványitoktól megtisztitlak titeket.
26. És adok néktek * uj szivet, és uj lelket adok belétek: és
elvészem a kő szivet a ti testetekből, és adok néktek hús szivet.
27. És az én lelkemet adom belétek, és ezt cselekeszem, hogy az én
parancsolatimban járjatok, és az én itéletimet megőrizzétek, és
megcselekedjétek azokat.
28. És laktok azona földön, mellyet adtam a ti atyáitoknak, és
lésztek nékem népem, és én lészek néktek Istenetek.
29. És megtartalak titeket minden ti undokságitoktól: és előhivom a
gabonát, és megbővitem azt, és nem adok reátok éhséget.
30. E felett megszaporitom a termő fáknak gyümölcsöket, és a mezei
terméseket, hogy többé ne viseljétek az * éhségnek gyalázatját a pogányok
között.
31. És megemlékeztek a ti * gonosz útaitokról, és
cselekedeteitekről, mellyek nem jók, és méltóknak itélitek magatokat, kik
kivágattassatok, ti magatok eőtt, a ti álnokságitokért és utálatosságitokért.
32. Nem ti érettetek * cselekeszem én, ezt mondja az Úr Isten,
tudtotokra legyen néktek; szégyenüljetek és piruljatok meg a ti útaitokért, óh
Izráel háza!
33. Ezt mondja az Úr Isten: Az időben, mikor titeket megtisztitlak
* minden álnokságitokból, ezt cselekeszem, hogy lakják a városokat; és a
puszták megépittetnek.
34. És az elpusztult földet ismét mivelni kezdik, azért, hogy
elpusztult volt minden útonjárónak szeme láttára.
35. És mondának: Ez az elpusztittatott föld ollyanná lett, mint az
* Ede kerte! és az elhagyatott és elpusztittatott és elrontatott városokat
lakják, ugymint megerősitett városokat.
36. És megtudják a pogányok, kik ti körűlöttetek meghagyattatnak,
hogy én Úr épitettem meg az elromlott helyeket, és plántáltam bé az elpusztul
helyeket: én Úr szólottam, és megcselekeszem!
37. Igy szól az Úr Isten: Még ebben is kegyelmes lészek az Izráel
házának, hogy ezt cselekedjem ő velek; megszaporitom őket emberekkel, mint
juhokkal.
38. Mint az áldozatra szenteltetett juhok, mint Jérusálemben a fő
Innepekre való juhok: igy lésznek az elhagyatott városok teljesek emberek
nyájaival; és megtudják, hogy én vagyok az Úr!