DÁNIEL PRÓFÉTA KÖNYVE.
1. RÉSZ.
Dániel mikor, mint, hol neveltetik s tanittatik.
Joákimnak * a Júda Királya birodalmának harmadik esztendejében,
jöve Nabukodonozor a Babilóniai Király Jérusálemre, és megszállá azt.
2. És adá az Úr az ő kezébe Joákimot Júda Királyát, és az isten háza edényinek valami részét; és vivé
azokat Sineár földére az ő Istenének házába: és az edényeket bévivé az ő
Istenének kincsen házába.
3. És a Király parancsola Aspenáznak a komornyikok Fejedelmének,
hogy az Izráel fijai közzűl vinne Babilóniaba, és a Királyi nemből és a
Fejedelmek fijai közzűl.
4. Olly gyermekeket, kikben semmi makula ne lenne, hanem kik szépek volnának tekintetre és tudósok
minden bölcseségben és értői a tudományoknak, és ékesen kimondói az ő
értelmeknek és a kikben erő lenne, hogy állhatnának a Király palotájában, és a
kit tanitana irásra, és a Káldeusok nyelvekre.
5. És rendele nékik a Király mindennapi élést az ő királyi étele
részéből, és az ő boritalából; és hogy őket tartsa három esztendeig, és azután
álljanak a Király előtt.
6. Továbbá valának ezek között a Júda fijai közzűl: Dániel,
Anániás, Misáel és Azáriás.
7. Kiknek a komornyikok Fejedelme neveket ada: mert Dánielt *
Baltazárnak: és Anániást Sidráknak, és Misáelt Misáknak, Azáriást Abednegónak
nevezé.
8. És Dániel eltökélé az ő szivében, hogy magát meg ne fertéztetné
a Király étele részével és az ő boritalával, és kéré a komornyikok Fejedelmét,
hogy magát meg ne fertéztetné.
9. Továbbá tette vala Isten Dánielt kedvessé a komornyikok
Fejedelme előtt, hogy ő hozzá kegyelemmel és irgalmassággal lenne.
10. És monda a komornyikok Fejedelme Dánielnek: Félem az én uramat
a Királyt, a ki az ételt és az italt rndelte néktek, ki hogyha látándja a ti
orczátokat, hogy hitványabb a gyermekekénél, a kik most hasonlók ti hozzátok;
halálos szentencziát hoznátok az én fejemre a Királytól.
11. És monda Dániel Malasárnak, a kire a komornyikok Fejedelme
bizta vala Dánielt, Anániást, Misáelt és Azáriást.
12. Kisértsd meg kérlek a te szolgáidat tiz napig, és adjanak
nékünk borsó eleséget, hogy azt együk, és vizet, mellyet igyunk.
13. És láttassanak meg te előtted a mi ábrázataink, és a
gyermekeknek ábrázatjok, kik élnek a Király élete részével; és a mint néked
tetszik, úgy cselekedjél a te szolgáiddal.
14. És engede nékiek ebben a dologban, és megkisérté őket tiz
napon.
15. És tiz nap mulva, láttaték az ő ábrázatjok szebbnek, és
testekben kövérebbeknek minden gyermekeknél, a kik élnek vala a Király étele
részével.
16. És ezokáért Malasár az ő ételek részét elveszi vala, és az ő
italokra rendelt bort, és ád vala nékik borsó eleséget.
17. És annak a négy * gyermeknek ada az Isten tudományt és értelmet
minden irásban és bölcseségben: Dánielnek pedig, hogy értője lenne minden
látásnak és álmoknak.
18. Továbbá a napok elmulván, mellyekben * hagyta vala a Király,
hogy eleibe vinnék őket; eleibe vivé őket a komornyikok Fejedelme
Nabukodonozornak.
19. És szóla velek a Király, de nem találtaték mind közzűlök is
ollyan, mint Dániel, Anániás, Misáel, és Azáriás, és udvarlanak vala a Király
előtt.
20. És minden bölcs és értelmes beszédben, mellyről tőlök a Király
tudakozék, találá őket tizképen feljebb minden természet és égi dolgokban
tudósoknál, kik az ő egész országában valának.
21. És lőn Dániel abban az udvari szolgálatban Czirus Király * első
esztendejéig.