DÁNIEL PRÓFÉTA KÖNYVE.

1. RÉSZ.

Dániel mikor, mint, hol neveltetik s tanittatik.

Joákimnak * a Júda Királya birodalmának harmadik esztendejében, jöve Nabukodonozor a Babilóniai Király Jérusálemre, és megszállá azt.

2. És adá az Úr az ő kezébe Joákimot  Júda Királyát, és az isten háza edényinek valami részét; és vivé azokat Sineár földére az ő Istenének házába: és az edényeket bévivé az ő Istenének kincsen házába.

3. És a Király parancsola Aspenáznak a komornyikok Fejedelmének, hogy az Izráel fijai közzűl vinne Babilóniaba, és a Királyi nemből és a Fejedelmek fijai közzűl.

4. Olly gyermekeket, kikben semmi makula ne lenne, hanem  kik szépek volnának tekintetre és tudósok minden bölcseségben és értői a tudományoknak, és ékesen kimondói az ő értelmeknek és a kikben erő lenne, hogy állhatnának a Király palotájában, és a kit tanitana irásra, és a Káldeusok nyelvekre.

5. És rendele nékik a Király mindennapi élést az ő királyi étele részéből, és az ő boritalából; és hogy őket tartsa három esztendeig, és azután álljanak a Király előtt.

6. Továbbá valának ezek között a Júda fijai közzűl: Dániel, Anániás, Misáel és Azáriás.

7. Kiknek a komornyikok Fejedelme neveket ada: mert Dánielt * Baltazárnak: és Anániást Sidráknak, és Misáelt Misáknak, Azáriást Abednegónak nevezé.

8. És Dániel eltökélé az ő szivében, hogy magát meg ne fertéztetné a Király étele részével és az ő boritalával, és kéré a komornyikok Fejedelmét, hogy magát meg ne fertéztetné.

9. Továbbá tette vala Isten Dánielt kedvessé a komornyikok Fejedelme előtt, hogy ő hozzá kegyelemmel és irgalmassággal lenne.

10. És monda a komornyikok Fejedelme Dánielnek: Félem az én uramat a Királyt, a ki az ételt és az italt rndelte néktek, ki hogyha látándja a ti orczátokat, hogy hitványabb a gyermekekénél, a kik most hasonlók ti hozzátok; halálos szentencziát hoznátok az én fejemre a Királytól.

11. És monda Dániel Malasárnak, a kire a komornyikok Fejedelme bizta vala Dánielt, Anániást, Misáelt és Azáriást.

12. Kisértsd meg kérlek a te szolgáidat tiz napig, és adjanak nékünk borsó eleséget, hogy azt együk, és vizet, mellyet igyunk.

13. És láttassanak meg te előtted a mi ábrázataink, és a gyermekeknek ábrázatjok, kik élnek a Király élete részével; és a mint néked tetszik, úgy cselekedjél a te szolgáiddal.

14. És engede nékiek ebben a dologban, és megkisérté őket tiz napon.

15. És tiz nap mulva, láttaték az ő ábrázatjok szebbnek, és testekben kövérebbeknek minden gyermekeknél, a kik élnek vala a Király étele részével.

16. És ezokáért Malasár az ő ételek részét elveszi vala, és az ő italokra rendelt bort, és ád vala nékik borsó eleséget.

17. És annak a négy * gyermeknek ada az Isten tudományt és értelmet minden irásban és bölcseségben: Dánielnek pedig, hogy értője lenne minden látásnak és álmoknak.

18. Továbbá a napok elmulván, mellyekben * hagyta vala a Király, hogy eleibe vinnék őket; eleibe vivé őket a komornyikok Fejedelme Nabukodonozornak.

19. És szóla velek a Király, de nem találtaték mind közzűlök is ollyan, mint Dániel, Anániás, Misáel, és Azáriás, és udvarlanak vala a Király előtt.

20. És minden bölcs és értelmes beszédben, mellyről tőlök a Király tudakozék, találá őket tizképen feljebb minden természet és égi dolgokban tudósoknál, kik az ő egész országában valának.

21. És lőn Dániel abban az udvari szolgálatban Czirus Király * első esztendejéig.