8. RÉSZ.
Dániel látja a kosnak bakkal való viaskodását.
Baltazár * Király birodalmának harmadik esztendejében látás jelenék
nékem, nékem Dánielnek, azután, melly jelent vala nékem először.
2. És látám látásban, és lőn mikor látnám, valék Súsán * várában,
melly vagyon Elám # tartományában, látám azért látásban, és imé valék az Ulai
folyóviz mellett.
3. És felemelém az én szemeimet, és látám, és imé egy kos áll vala
a folyóviz mellette, és két szarva vala; és azok a két szarvak magasak valának,
és egyik a másiknál magasabb, és a magasabb nevekedik vala utólszor.
4. Látám azt a * kost, hogy szarvaival öklel vala napnyugotra és
északra, és délre és emmi állatok meg nem állhatnak vala ő előtte, és nem vala,
ki megszabaditana valakit az ő kezéből, és cselekedék az ő akaratja szerint és
nagygyá lőn.
5. És én valék figyelmetes, és imé egy kecskebak * jő vala
napnyugotról az egész fölnek szinére, és nem illeti vala a földet, és annak a
baknak vala egy rettenetes szarva az ő szemei között.
6. És méne a koshoz, a mellynek * két szarva vala, mellyet láttam
vala, hogy áll vala a folyóviz mellett, és futamék arra nagy erős haraggal.
7. És látám, hogy a koshoz közelget vala, és felemelkedék a bak
annak ellene, és megöklelé a kost, és mindkét szarvát elrontá, és nem vala erő
a kosban, hogy megállhatna előtte: és leüté azt a földre és * megtapodá, és nem
vala, a ki megmentené attól a kost.
8. A kecskebak azért igen naggyá lőn, és mikor erejében volna, *
eltörék az a nagy sazru, és a helyébe négy rettenetes szaru nevekedék fel az
égnek négy szele felé.
9. És azok közzűl egyből nevekedék ki egy kis szaru, és nagyon
felnlevekedék délre, napkeletre és e kivánatos * földre.
10. És felnevekedék mind az égi seregig; és e földre leejte az égi
seregből sokakat, és a csillagokból, és azokat megtapodá.
11. És a seregeknek Fejedelméig * nevekedék, és ő tőle elvéteték a
szüntelen való áldozat, és elhányattaték az ő szent hajlékának helye.
12. És a sereg adaték kézbe, a szüntelen való áldozatért, a
vétekért: és veti az igazságot a földre, és megcselekeszi ezeket, és jó
szerencsés előmenetele lészen.
13. És hallék egy szentet, hogy szóla; mert szóla egy a szentek
közzűl egy csudálatos szólónak mondván: Meddig lészen a szüntelen való áldozat
elvételének látása, és a pusztitó gonoszság, hogy mind a szent helyet, mind a
sereget elpusztitsa.
14. És monda nékem: Kétezer és háromszáz estvéig, és reggelig, és
azután megtisztittatik a szent hely.
15. És lőn, hogy mikor én Dániel látnám e látást, és keresném
értemét: imé álla előmbe egy hasonló a férjfiuhoz.
16. És hallék emberi szót az Ulai folyóviz közepin, melly kiálta és
monda: Gábriel, * tanitsd meg ezt a látásra;
17. És jöve oda ahol állok vala, és mikor jőne megrettenék és
borulék orczámra, és monda nékem: Értsd meg te embernek fija: mert végezett
időre lészen e látás.
18.És mikor szólna velem, úgymint álomtól elfogatván esém orczámra
a földre: de megillete * engem és lábamra állata.
19.És Monda: Imé én megtanitlak tégedet, mi lészen a haragnak
végén; mert a rendelt időre vége lészen.
20. Az a kor, mellyet láttál, hogy két szarva vagyon, Médiának * és
Persiának Királyait páldázza.
21. És a * kecskebak Görögországnak Királyát; és a nagy szaru,
melly vala az ő szemei között, az első # Királyt.
22. És hogy a szaru * eltörék, és négy álla helyébe; négy birodalom
támad abből a nemzetből, de nem annak erőssége szerint
23. És azoknak birodalmoknak végin, mikor elfogyattatnak a
gonoszok, támad egy keméyn orczáju Király, és mesék értője.
24. És annak ereje nagy lészen, noha nem az ő ereje által, és
csudálatosképen pusztit és előmeneteli lészen, és megcselekszi akaratját, és
elveszt erőseket,és a szenteknek * népét.
25. És az ő értelme által jó szerencsés lészen az álnokság az ő
kezében, és az ő szivében felfuvalkodik, és a békességben elveszt sokakat; sőt
a Fejedelemeknek Fejedeleme ellen is feltámad, és kéz nélkül rontatik meg.
26. És az estvéről és * reggelről való látás, melly megmondatott,
igazság: Te azért pecsételd bé e látást, # mert sok napokra való.
27. És én Dániel elájulék és elbetegülék egynéhány napig, és
felkelék, és a Király dolgát * tettem; és elálmélkodtam ezen a látáson és nem
vala a ki értené.