12. RÉSZ.
Prófétál az Angyal a halottak feltámadásáról és a profézia
homályosságáról.
És az időben, mivelhogy a nagy Fejedelem Mihály * Angyal uralkodik,
ki a te népedért áll, mikor lejénd a nyomorúságnak ideje, mellyhez hasonló nem
volt attól fogva, hogy a nép kezdett lenni mind az ideig: Akkor mondom az
időben a te néped megszabadul, valaki irva találtatik ama könyvben.
2. És sokan azok közzűl, kik alusznak * a földnek porában,
felserkennek, némellyek az örök életre, némellyek pedig gyalázatra és örökkévaló
utálatosságra.
3. És a bölcsek fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik
sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok, örökkön és örökké fénylenek.
4. Te pedig Dániel, zárd bé e beszédeket, és * pecsételd bé a
könyvet a végső ideig: tudakoznak erről sokan, és az értelem bővebben lészen.
5. És tekintém én Dániel, és ímé más két Angyal áll vala, egyik * a
folyóviznek partján innét, a másik túl a folyóviznek partján.
6. És egyik monda * a férjfiúnak, ki gyolcsba öltözött vala, ki a
folyóviz felett vala: Mikor lészen végek e csuda dolgoknak.
7. És hallám, hogy a férjfiú, a ki gyolcsba öltözött vala, ki a
folyóviz felett vala, ki felemelte vala az ő jobbkezét, és balkezét az * ég
felé, megesküvék az örökké élő Istenre, hogy # ideig, időkig, és az időnak
feléig, és minekutánna elvégezik a
szent nép erejének rontását, mind ezek elvégeztetnek.
8. És én hallám és nem értém s mondék: Uram, mi lészen ezeknek
végek?
9. És monda: Menj l Dániel: mert bé vagynak zárva és pecsételve e *
beszédek az utolsó ideig.
10. Megtisztittatnak, megfejérittetnek, és megfrisseltetnek sokan,
de a hitetlenek hitetlenül cselekesznek, és a hitetlenek semmit nem értenek, de
az értelmesek értenek.
11. Ez időtől fogva, mellyen elvétetik a szüntelen való * áldozat,
és feltétetik a pusztitásnak utálatossága; lészen ezer kétszáz és kilenczven
nap.
12. Boldog a ki várja, és éri az ezer háromszáz és harminczöt
napot.
13. És te Dániel, menj el a te határodig, és elnyugszol, és állasz
a te állapotodra a napoknak végén.