12. RÉSZ.

Prófétál az Angyal a halottak feltámadásáról és a profézia homályosságáról.

És az időben, mivelhogy a nagy Fejedelem Mihály * Angyal uralkodik, ki a te népedért áll, mikor lejénd a nyomorúságnak ideje, mellyhez hasonló nem volt attól fogva, hogy a nép kezdett lenni mind az ideig: Akkor mondom az időben a te néped megszabadul, valaki irva találtatik ama könyvben.

2. És sokan azok közzűl, kik alusznak * a földnek porában, felserkennek, némellyek az örök életre, némellyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra.

3. És a bölcsek fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok, örökkön és örökké fénylenek.

4. Te pedig Dániel, zárd bé e beszédeket, és * pecsételd bé a könyvet a végső ideig: tudakoznak erről sokan, és az értelem bővebben lészen.

5. És tekintém én Dániel, és ímé más két Angyal áll vala, egyik * a folyóviznek partján innét, a másik túl a folyóviznek partján.

6. És egyik monda * a férjfiúnak, ki gyolcsba öltözött vala, ki a folyóviz felett vala: Mikor lészen végek e csuda dolgoknak.

7. És hallám, hogy a férjfiú, a ki gyolcsba öltözött vala, ki a folyóviz felett vala, ki felemelte vala az ő jobbkezét, és balkezét az * ég felé, megesküvék az örökké élő Istenre, hogy # ideig, időkig, és az időnak feléig, és minekutánna  elvégezik a szent nép erejének rontását, mind ezek elvégeztetnek.

8. És én hallám és nem értém s mondék: Uram, mi lészen ezeknek végek?

9. És monda: Menj l Dániel: mert bé vagynak zárva és pecsételve e * beszédek az utolsó ideig.

10. Megtisztittatnak, megfejérittetnek, és megfrisseltetnek sokan, de a hitetlenek hitetlenül cselekesznek, és a hitetlenek semmit nem értenek, de az értelmesek értenek.

11. Ez időtől fogva, mellyen elvétetik a szüntelen való * áldozat, és feltétetik a pusztitásnak utálatossága; lészen ezer kétszáz és kilenczven nap.

12. Boldog a ki várja, és éri az ezer háromszáz és harminczöt napot.

13. És te Dániel, menj el a te határodig, és elnyugszol, és állasz a te állapotodra a napoknak végén.