7. RÉSZ.

Mégis a bűnről való panasz.

Mikor Izráel népét orvoslanám; akkor tetzék ki Efraimnak álnoksága, és Samariának gonoszsága, mert csalárdul cselekedtek, mint az éjjel bémenő lopó, mint a kivülvaló tolvaj egymást rontják.

2. És nem gondoltak az ő szivekben, hogy minden ő gonoszságokat látom: Most körülvették őket az ő gonosz cselekedeteik, és én előttem vagynak.

3. Az ő gonoszságokkal vidámitják meg a Királyt, és az ő hazugságokkal a Fejedelemeket.

4. Mindnyájan paráználkodnak, hasonlatosok * a sütőnek bégyujtott kemenczéjéhez, ki csak akkor szünik meg annak gerjesztésétől, mikor a megdagasztott tészta megkél.

5. A mi Királyunkat az ő öröme napján a Fejedelemek tömlőborokkal megbetegitették, ő is * a csufolókhoz tette magát;

6. Mert sziveket az álnoksághoz úgy hozzá készitették alattomban, mint * a sütőkemenczét, melly , mikor egéyz éjszaka az ő sütőjök aluszik, reggel ég mint a lángoló tűz.

7. Mindnyájan hevek a gonoszságban, mint a hév sütőkemencze, megemésztik az ő Biráikat; minden ő Királyaik elhullanak, de mégis egy sem kiált én hozzám ő közzölök.

8. Az Efraim a pogánynépek * közzé elegyitette magát, az Efraim ollyan, mint a tűz előtt meg nem forditatott pogácsa.

9. Megették az idegen népek az ő erejét, és ő nem veszi eszébe; meg is őszült ő, még sem veszi eszébe magát.

10. És az Izráel kevélysége jóllehet bizonyságot tészen ő ellene: még sem térnek * az ő Urukhoz Istenekhez, és nem keresték őtet mind ennyi # rongálásában is.

11. És ollyan az Efraim, mint a bolond galamb, balgatag! Égyiptomra kiáltnak, és Assiriába* mennek.

12. De valahová mennek, megvetem nékik az én hálómat, és mint az égi madarat levonszom őket, megkötözöm őket, mint meghallották az ő Gyülekezetekben.

13. Jaj nékik; mert * eltávoztak én tőlem; azért elpusztittatnak! mert hitetlenül cselekedtek ellenem: én váltottam meg őket; és ők hazugságot szóltak ellenem.

14. És nem kiáltották én hozzám szivek szerint, * mikor az ő ágyasházokban jajgattak: A búzáért, borért egybegyülnek; de én tőlem elszakadtak.

15. És én bekötöztem az ő karjokat, és megerősitettem, de ők gonoszt gondoltak ellenem.

16. Megtérnek; de nem a Felséges Istenhez, ollyanok voltak, mint a * cslárd kézív; de fegyverrel hullanak el az ő Fejedelemeik az ő nyleveknek kevélysége miatt. Ez az ő megcsufoltatások Égyiptomnak földében!