8. RÉSZ.

Hirtelen jó veszély a bálványozásért.

Vegyed szádba a kürtöt Hóseás, és mondjad: Mint a keselyü, * ollyan sebesen jő a veszedelem az Úrnak házára: mert megszegték # az én frigyemet, és az én törvényem ellen hitetlenül cselekedtek.

2. Kiált én hozzám az Izráel: Én Istenem, ugymond esmérünk tégedet: *

3. De messze távozott Izráel a jótól, az ellenség azért kergeti őtet.

4. Királyt emeltek ők; de nem én tanácsomból, Fejedelemséget szerzettek, s én nem tudtam: az ő ezüstökből és az ő aranyokből bálványt csináltak; azokáért elvesznek.

5. Elhágy tégedet a * borjuképed, óh Samaria, mikor az én haragom felgerjed ő ellenek! Valyon meddig nem igyekeznek az ártatlanságra?

6. Mer ez is a borju Izráelben támadott, mesterember csinálta azt, nem Isten ő: mert darabonként romol * Samariának borjuja.

7. Bizony csak szelet * vetnek a földbe, és forgószelet aratnak: nem indul szárba, nem lészen abból a gabonából liszt, és ha szinte teremne is, az idegenek megemésztik azt.

8. Bényeli Izráelt az ellenség, majd immár a pogányok között ollyanok lésznek, mint az * elvettetett edény;

9. Mert ők Assiriába mentek fel: ollyak mint az egyedül való vadszamár: Az Efraimiták szeretőket bérlenek magoknak:

10. Noha megbérlették a pogányokat, mindazáltal egybegyüjtöm azokat ő ellenek, és a Királynak és Fejedelemeknek terhek miatt keseregnek egy kevéssé.

11. Mivelhogy az Efraim megsokasitotta az * oltárokat büntételre, annakokáért veszedelmire # lésznek néki az ő oltárai.

12. Eleibe irtam az én drága * törvényemet: de ők idegen dolognak állitották azt.

13. Az én égőáldozatomnak áldozatjában áldoznak nékem hússal, és megeszik: de nem veszi jó néven az Úr; immár megemlékezik az ő álnokságokról meglátogatja az ő álnokságokat, hogy ők Égyiptomhoz folyamnak. *

14. És elfelejtkezett * az Izráel az ő Teremtőjéről; és oltárokat épitett, és a Júda erős városokat szaporitott: én pedig tüzet bocsátok # ki az ő városaira, melly megemészti az ő palotáid.