8. RÉSZ.
Hirtelen jó veszély a bálványozásért.
Vegyed szádba a kürtöt Hóseás, és mondjad: Mint a keselyü, * ollyan
sebesen jő a veszedelem az Úrnak házára: mert megszegték # az én frigyemet, és
az én törvényem ellen hitetlenül cselekedtek.
2. Kiált én hozzám az Izráel: Én Istenem, ugymond esmérünk tégedet:
*
3. De messze távozott Izráel a jótól, az ellenség azért kergeti
őtet.
4. Királyt emeltek ők; de nem én tanácsomból, Fejedelemséget
szerzettek, s én nem tudtam: az ő ezüstökből és az ő aranyokből bálványt
csináltak; azokáért elvesznek.
5. Elhágy tégedet a * borjuképed, óh Samaria, mikor az én haragom
felgerjed ő ellenek! Valyon meddig nem igyekeznek az ártatlanságra?
6. Mer ez is a borju Izráelben támadott, mesterember csinálta azt,
nem Isten ő: mert darabonként romol * Samariának borjuja.
7. Bizony csak szelet * vetnek a földbe, és forgószelet aratnak:
nem indul szárba, nem lészen abból a gabonából liszt, és ha szinte teremne is,
az idegenek megemésztik azt.
8. Bényeli Izráelt az ellenség, majd immár a pogányok között
ollyanok lésznek, mint az * elvettetett edény;
9. Mert ők Assiriába mentek fel: ollyak mint az egyedül való
vadszamár: Az Efraimiták szeretőket bérlenek magoknak:
10. Noha megbérlették a pogányokat, mindazáltal egybegyüjtöm azokat
ő ellenek, és a Királynak és Fejedelemeknek terhek miatt keseregnek egy
kevéssé.
11. Mivelhogy az Efraim megsokasitotta az * oltárokat büntételre,
annakokáért veszedelmire # lésznek néki az ő oltárai.
12. Eleibe irtam az én drága * törvényemet: de ők idegen dolognak
állitották azt.
13. Az én égőáldozatomnak áldozatjában áldoznak nékem hússal, és
megeszik: de nem veszi jó néven az Úr; immár megemlékezik az ő álnokságokról
meglátogatja az ő álnokságokat, hogy ők Égyiptomhoz folyamnak. *
14. És elfelejtkezett * az Izráel az ő Teremtőjéről; és oltárokat
épitett, és a Júda erős városokat szaporitott: én pedig tüzet bocsátok # ki az
ő városaira, melly megemészti az ő palotáid.