9. RÉSZ.

Bizonyos veszedelem jő a bűnért.

Ne örülj te Izráel a te békességednek mint egyéb népek; mert paráználkodással elszakadtál a te Istenedtől, szereted a parázna bérit minden búza * szérüiden

2. De a szérü és sajtó nem * tartja el őket, és a must megcsalja őket.

3. Nem laknak az Úrnak földén, hanem ismét Égyiptomba tér * az Efraim, és Assiriában fertelmes étket esznek.

4. Nem áldoznak az Úrnak borral, és nem lésznek kedvesek az ő italiáldozatjai néki: az ő áldozatjaik ollyanok, mint a siróknak kenyerek, a kik abban esznek is, megfertéztetnek: mert az ő kenyerek az ő lelkekért nem megyen bé az Úr házába.

5. Mit cselekesztek az esztendőnként való Innepen, és az Úrnak Innepe napján?

6. Mert imé a pusztaság miatt elbujdosnak: Égyiptom * rekeszti bé őket, Móf temeti el őket: kincsekkel épitett gyönyörüséges örökségedet a csalán veszi fel, és tövis fogja fel az ő lakóhelyeiket.

7. Elérkeztek az ő meglátogatásoknak napjai, eljutottak a fizetésnek napjai, megesméri akkor az Izráel, hogy bolond volt Prófétája, * balgatag és hijábavaló volt, az ő álnoskgának sokságáért, és Instennek ő ellene való nagy gyülölségéért.

8. Efraimnak az én Istenemmel való őrállója, tudniillik a Próféta * madarásznak tőrivé lett minde ő útaiban, utálatos állat az ő Istenének házában!

9. Mélyen bémerülteka gonoszságba, megromlottak életekben, miképen a Gibeabelieknek * idejekben; megemlékezik Isten az ő álnokságokról, meglátogatja az ő gonoszságokat.

10. Oly kedves volt én nálma az Izráel, mint a pusztában talált szőlő, és mint a figefának első gyümölcse az ő első termésében, ollyan kedvesen fogadtam a ti atyáitokat; de ők a * Baálpeór bályvánhoz bémentek, és nagy szégyenséggel tőlem elszakadtak, az ő utálatosságok volt az ő kedvek szerint.

11. Efraimnak dicsősége * elrepül mint a madár, még születésétől, méhben hordoztatásától, fogantatásától fogva.

12. Mert még ha fiakat neveléndnek is; kiszaggatom * őket, hogy emberkort ne érjenek; bizony jaj is lészen nékik, mikor eltávozom ő tőlök?

13. Efraim, a mint én láttam olyan, mint a Tírus városban hajlék alatt kedvére plántáltatott fa: de mindazáltal Efraim kihozza az ő fijait a veszedelemre.

14. Adj valamit nékik Uram: de mit kérjek, hogy adj? Adja gyermek vesztő méhet nékik, és téj nélkül való kebleket.

15. Minden ő gonoszságok * Gilgálban vagyon: mert ott gyülöltem meg őket az ő gonosz cselekedeteikért, kivetem házamból őket, nem szeretem többé őket; minden ő Fejedelmeik ellállottak mellőlem.

16. Megverettetett Efraim, megaszott az ő gyökerek, nem teremnek * gyümölcsöt, méh ha nemzenének is, az ő méheknek szerelmes magzatit # megölöm.

17. Elveti az én Istenem őket: mert nem fogadták az ő szavát, * és bujdosókká lésznek a pogányok között.