3. RÉSZ.

Isten megitéli az ő népe ellenségit.

Mert ímé azokon a napokon és abban az időben, mellyben a Júda és Jérusálem fogságát meghozom:

2. Akkor egybegyüjtök minden pogányokat, * és szólitok a Jósafátnak völgyére és ott perlek ő velek az én népemért, és az én örökségemért az Izráelért: mert a pogányok között azt elszéllesztették, s megosztoztak az én földemmel.

3. És nyilat vontak az én népemre, és a gyermekeket áruba vetették a parázna asszonyokért, és a leányokat boron eladták, hogy ihassanak.

4. Sőt mi közöm volt nékem te veled, Tírus és Sidon, és Zsidóságnak minden határos szomszédai? valyon érdemlettem é ezt, a mivel * fizettek nékem? és ha ezzel fizettek nékem, nagy hirtelen a ti fejetekre forditom, a mint érdemlettétek.

5. Mert az én ezüstömet és aranyomat elvittétek, és az én drága marháimat a ti templomaitokba vittétek.

6. És Júdának s Jérusálemnek * fijait a Görögöknek pénzen eladtátok, hogy messze vetnétek őket az ő hátoroktól:

7. De ímé felköltöm * őket a helyből, a hován pénzen eladtátok, s megfizetek néktek # a ti érdemetek szerint.

8. És adom a ti fijaitokat és a ti leányitokat a Júda fijainak kezekbe, és ők elaják azokat pénzena Sabeusoknak, messze való népnek: mert az Úr végezte.

9. Hirdessétek meg ezt a népek között, hirdessetek hadat, támaszszátok fel a hatalmasokat; eljőnek, felkelnek mindnyájan a hadakozó férjfiak.

10. Rontsátok el a ti szántóvasaitokat, csináljatok fegyvereket azokból, és kaszáitokból csináljatok dárdákat; a beteges mondja ezt: Erős vagyok én!

11. Gyüljetek öszve, és jöjjetek el minden népek, gyüljetek fel minden felől, ott vágja le az Úr a te erős ellenségidet.

12. Serkenjetek fel és jöjjenek fel a népek a Jósafát völgyébe: mert ott ülök, hogy megitéljek minden népeket, kik vagynak.

13. Vessetek szárlót * a gabonába; mert megér a gabona; jertek el, szálljatok le: mert rakva a sajtó, teli vagynak a nyomó szerszámok, mert megsokasult az ő gonoszságok.

14. A népek, a népek a cséplésnek völgyében jőnek: mert közel vagyon az Úr napja a * cséplésnek völgyében.

15. A nap és a hold * meghomályosodnak, és a csillagok megvonszák fényeket.

16. És az Úr Sionból * nagy szóval szól, és Jérusálemből szózatot tészen, s megrémülnek az egek és a föld; és az Ur lészen az ő népének reménysége, és az Izráel fijainak erősségek.

17. És megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, ki lakom * Sionon az én szentségemnek hegyén: és lészen Jérusálem szentséggé, # és idegenek többé által nem járják őtet.

18. És hogy az napon, a hegyek musttal csepegnek, és a * halmok téjjel folynak, s Júdának minden folyásai vizekkel bővölködnek, és kútfő származik az Úr # házából, melly megöntözi a Sittimnek völgyét.

19. De Égyiptom pusztává lészen, és Edomnak földe kietlen pusztaságra jut, a Júda fijain tett gyötrelméért: mert ártatlan vért ontottak az ő földökben.

20. És a Júda örökké * megmarad, és Jérusálem nemzetségről nemzetségre.

21. És kitisztítom * vérekből, mellyből ki nem tisztítottam vala: mert én vagyok a Sionban lakó Úr!