19. RÉSZ

Házassági elválás: herélt emberek mégkülönböztetések: apró gyermekek megáldatások: mi viszen az örök éltere; s mi vonszon el attól.

És mikor elvégezte volna Jézus e beszédeket, Galileából elindula, és * méne Júdeának határiba, a Jordánon által kelvén.

2. És követé őtet nagy sokaság, és meggyógyitá azokat ott.

3. Akkor hozzá menének a Farizeusok, kik * kisértvén őtet, ezt kérdik vala tőle: Szabad é embernek elbocsátani az ő feleségét akármi vétekért:

4. Ő pedig felevén, monda: Nem olvastátok é, hogy a Teremtő az első termésben férjfiat * és asszonyt teremtett:

5. És azt mondotta: * Annakokáért elhagyja ember attyát és annyát: és ragaszkodik az ő feleségéhez, és ketten lésznek egy testté.

6. Azért többé immár nem kettő, hanem egy test. A mit azért Isten egybe szerkesztett, az ember el ne válassza.

7. Mondának néki: Miért parancsolta tehát Mózes, hogy a férjfiú, * elválásról való bizonyságlevelet adjon az ő feleségének és azt elbocsássa.

8. Felele nékik: Mózes a ti sziveteknek keménységéért engedte volt meg néktek, hogy elbocsássátok a ti feleségiteket; de nem úgy volt eleitől fogva.

9. Mondom pedig néktek, hogy valaki elbocsátándja * az ő feleségét, hanem ha paráznaságért, és mást vejénd, parázna lészen az; és a ki ok nélkül ebocsáttatott asszonyt vejénd feleségül, az is parázna lészen.

10. Mondának néki z ő tanitványai: Ha igy vagyon a férjfiunak dolga az ő feleségével, nem jó tehát megházasodni.

11. És ő monda nékik Nem mindenek veszik bé ezt a beszédet, hanm azok, a kiknek adatott

12. Mert vagynak herélt emberek, kik az ő annyok méhéből ugy születtek: és vagynak herélt emberek , kik emberektől heréltettek meg: és vagynak herélt emberek, kik magok herélték meg magokat, a mennyeknek országáért. A ki béveheti ezt, vegye bé-

13. Akkor hozának ő eleibe kis * gyermekeket, hogy az ő kezeit vetné azokra, és imádkoznék érettek, a tanitványok pedig dorgálják vala azokat.

14. Jézus pedig monda: Hagyjatok békét e kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg őket, hogy hozzám ne jöjjenek: mert illyeneké a mnnyeknek országa.

15. És mikor az ő kezeit reájok vetette volna, élméne onnét.

16. És imé egy ember hozzá járulván, monda néki: * Jó Mesterem! micsoda jót cselekedjem, hogy az örök életet vehessem?

17. És ő monda annak: Miért mondasz engem jónak? Nincsen senki jó több az egy Istennél. Ha pedgi bé akarsz az életre menni, tartsd meg a parancsolatokat.

18. Monda az Jézusnak: Mellyeket? Jézus pedig monda: Ne * ölj. Ne paráználkodjál, Ne orozz, Hamis vallást ne tégy.

19. Tiszteljed atyádat és anyádat: és szeresd felebarátodat mint te magadat..

20. Monda néki az ifju: Mind ezeket megtartottam ifjuságomtól fogva: Mi fogyatkozás vagyon még bennem?

21. Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz * lenni, eredj el, add el minden marhádat és osztogasd a szegényeknek, és kincsed lészen a mennyországban; és jere és kövess engemet.

22. Mikor hallotta volna pedig az ifju e beszédet, elméne megszomorodva: mert sok jószága vala.

23. Jézus pedig monda az ő tanitványinak: Bizony mondom néktek, hogy a gazdag nehezen megyen bé mennyországba.

24. Ismét pedig mondom néktek, hogy könnyeb a tevének általmenni a tőnek fokán, hogynem a gazdagnak Isten országába menni.

25. Ezeket pedig meghallván a tanitványok, igen megháborodának és mondának: Kicsoda idvezülhet tehát?

26. Jézus pedig reájok tekintvén monda nékik: Az embereknél ez lehetetlen, de az Istennél * mindenek lehetségesek.

27. Akkor Péter felelvén, monda nékik: Ímé * mi mindeneket elhagytunk és követtünk tégedet: mint lészen azért dolgunk?

28. Jézus pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, ti kik engemet * követtetek, amaz ujonnan való születéskor, mikor ülénd az embernek Fija az ő dicsőséges székibe, ti is ültök tizenkét szekekben és megitélitek az Izráelnek tizenkét nemzetségit.

29. És valaki elhagyja házait, attafiait, nénnyeit, hugait, attyát, annyát, feleségit, gyermekit, jószágát az én nevemért, száz annyit vészen, és az örök életet örökség szerint birja.

30. Sok elsők pedig lészenk * utolsók, és sok utolsók elsők.