3. RÉSZ
Egy megszáradt kezű meggyógyittatik és sok betegek: a tanitványok
prédikálni küldetnek: micsoda erő által üzettethetik ki az ördög: kicsoda a
Krisztus annya és attyafiai.
És béméne viszontag a zsinagógába; és vala ott egy megszáradotto
kezű ember. *
2. És figyelmeznek vala reá, ha Szombatnapon meggyógyítná-é azt,
hogy őtet vádolhatnák.
3. Akkor monda megszáradott kezű embernek Kelj fel, állj középre!
4. És monda azoknak: Szabad-é Szombaton jól vagy gonoszul tenni
valakivel? az embert megtartani, vagy megölni? És ők hallgatnak vala.
5. És mikor haraggal őket elnézte volna, egyszersmind bánván * hogy
azoknak szívek megkeményedett volna, monda az embernek: Nyujtsd ki a te
kezedet. És a kinyujtá; és meggyógyula az ő keze, és megépület mint a másik.
6. Akkor a Farizeusok kimenvén, mindjárt a Héródes szolgáival
tanácsot * tartának ő ellen, hogy őtet elvesztenék:
7. De Jézus az ő tanitványival elméne a tenger mellé, és nagy
sokaság követé őtet Gilileából és Júdeából.
8. És Jérusálemből és Idumeából, és a Jordánon túl való
tartományból, és a kik Tírus és Sídon mellett laknak vala, nagy sokasággal
jövének ő hozzá, mikor hallották volna, melly nagy dolgokat cselekednék;
9. Ő pedig meghagyá az ő tanitványinak, hogy mindenkor egy kis
hajót tartanának néki a sokaság miatt, hogy őtet le ne tapodnák.
10. Mert sok embereket gyógyított vala meg, úgyannyira, hogy reá
rohannának, hogy őtet illetnék, valakik betegségnek ostorában volnának.
11. És a tisztátalan lelkek mikor őtet látták volna, járulna vala ő
hozzá, és kiáltnak vala, * ezt mondván: Te vagy az Istennek ama Fija.
12. Ő pedig fenyegeti vala őket igen, hogy őtet ki ne jelentenék.
13. Akkor * felméne a hegyre, és szólítá magához a kiket akara, és
hozzá menének.
14. És választa tizenkettőt kik ő vele lennének, és kiket
elbocsátana hogy prédikálnának.
15. És hatalmok lenne a betegek gyógyítására, és az ördögöknek
kiüzésére.
16. Elsőt * Simont, (kit neveze Péternek).
17. Jakabot a Zebedeus fiját, és Jánost a Jakab attyafiát. (és
nevezé őket illy névvel: Boanerges, azaz mennydörgésnek fijai).
18. Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot
Alfeusnak fiját, és Taddeust, és a Kananeabeli Simont.
19. És az Iskáriótes Júdást, ki is őtet elárulá, és haza menének.
20. Egybegyüle pedig ismét a sokaság annyira, hogy ingyen nem is
ehetnének.
21. És mikor ezeket hallották volna az ő attafiai, eljövének hogy
megfognák őtet: mert azt mondják vala, hogy eszétől eltávozott.
22. Az Irástudók pedig, kik Jérusálemből jöttek vala alá, azt
mondják vala, * hogy Belzebub ördög volna vele, és hogy az ördögök Fejedeleme
által üzné ki az ördögöket.
23. És mikor őket elszólitotta volna, monda nékik példabeszédek
által: Mimódon üzheti ki a Sátán a Sátánt?
24. Ha pedig valamelly ország magában meghasonlik, meg nem maradhat
az az ország.
25. A ház is, ha ő magában meghasonlik, soha meg nem állhat az a
ház.
26. Ezenképen ha a Sátán is feltámad és magában meghasolik, meg nem
állhat, hanem vége lészen.
27. Nem vethet senki zsákmányt * valamelly hatalmasnak marhájában,
annak házába bémenvén, hanemha először azt a hatalmast megkötözi, és úgy tehet
zsákmányt annak házában.
28. Bizony mondom néktek: megbocsáttatnak minden bűneik az emberek
fijainak, és a káromlások is, a mellyeket szóltak. *
29. De a ki a szent Lélek ellen szóland káromlást, soha bocsánatja
nincsen; hanem méltó az örök ítéletre;
30. Mert azt mondják vala, hogy tisztátalan lélek volna ő benne.
31. Eljövének * azért az ő attyafiai és az ő annya, és kivűl állván
küldének ő hozzá, és őtet hívatják vala.
32. Ül vala pedig ő körűlte sokaság, és mondának azok néki: Ímé a
te anyád és atyádfiai ottkin keresnek téged.
33. Akkor felele nékik mondván: Kicsoda az én anyám, vagy az én
atyámfiai kicsodák?
34. És mikor elnézte volna köröskörűl azokat, kik ő körűlte ülnek
vala, monda: Ímé az én anyám, és az én atyámfiai:
35. Mert valaki azt cselekeszi, a mit akar az Isten, az nékem az én
atyámfiai, néném és anyám.