13. RÉSZ.
A Jézus Krisztusnak Jérusálem végső romlása s e Világ végéről való
jövendölése.
És mikor kimenne a templomból, monda néki egy az ő tanitványai
közzűl: Mester! nézhetsz-é * minémü kövek ezek, és minémü alkotmányok?
2. Akkor felelvén Jézus, monda néki: Látod-é e nagy alkotmányokat?
nem marad egy kő más kövön, * melly el nem rontatnék.
3. És mikor az Olajfák hegyén ülne a templom ellenébe, megkérdék
őtet külön Péter, és Jakab, és János és András.
4. Mond megnékünk, mikor lésznek ezek, és micsoda jele lészen,
mikor mind ezek meglésznek?
5. Jézus pedig felelvén nékik, kezde mondani: Meglássátok, hogy
valaki titeket meg * ne csaljon;
6. Mert sokan fognak eljőni az én * nevemben, kik ezt mondják: Én
vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.
7. Mikor pedig hallotok hadakat és hadaknak hireit, meg ne
háborodjatok; mert szükség ezeknek meglenni, de még nem lészen akkor vége;
8. Mert támad egy nemzetség más nemzetség ellen, egy ország más
ország ellen; és minden helyeken lésznek földindulások, és lésznek éhelhalások
és háboruságok.
9. A nyomoruságoknak kezdetei ezek: De ti oltalmazzátok meg
magatokat; mert titeket fogva visznek * a Birák, tanácsok és gyülekezetek
eleikbe: megverettettek, és a Tiszttartók és Királyok eleikbe vitettek én
érettem, hogy ez legyen ő ellenek tanubizonyságul.
10. És minden Pogányok között * kell először az Évangyéliomnak
prédikáltatni.
11. Mikor pedig titeket fogva vijéndenek, ne legyetek
szorgalmatosok jó idején * arról, mit kellessék szólnotok, és negondolkodjatok:
hanem valami adattatik néktek azon órában, azt szóljátok: mert nem ti vagytok
kik szóltok, hanem a Szent Lélek.
12. Az atyafi az ő attyafiát, és az atya az ő fiát halálra adja; *
és a magzatok támadnak az ő szüléik ellen, és azokat megöletik.
13. És mindenek előtt * gyülölségesek lésztek az én nevemért; de a
ki megmarad mind végig, az megtartatik.
14. Mikor pedig látándjátok ama pusztitó utálatosságot, melly
megmondatott Dániel * Prófétától, melly ott helyheztetik a hol nem kellett
volna helyheztettnie, (a ki olvassa, jól eszébe vegye) akkor a kik Júdeában
lésznek, a hegyekre fussanak;
15. A ki pedig az ő házának padlásán lejénd, alá ne szálljon
házába, * és bé nem menjen hogy valamit házából kivigyen.
16. És a ki a mezőn lejénd, haza ne térjen, hogy az ő köntösét
felvegye.
17. Jaj pedig a nehézkes asszonyoknak és a szoptatóknak az
napokban.
18. Imákozzatok pedig, hogy a ti futástok ne legyen télben:
19. Mert olly nyomoruságosok lésznek azok a napok, mellyekhez
hasonlók nem voltak, minden teremtett állatoknak, mellyeket Isten teremtett,
teremtésektől fogva, mind ez ideig, ez után is nem lésznek.
20. És ha az Úr meg nem röviditette volna azokat a napokat, minden
test elveszne: de a választottakért, a kiket választott, megröviditette azokat
a napokat.
21. Akkor pedig, ha valaki ezt mondándja néktek: Imhol vagyon a *
Krisztus, vagy ámhol vagyon, ne hidjétek:
22. Mert támadnak hamis Krisztusok, és hamis Próféták, és tésznek
jeleket és csudákat, a választottaknak is elhitettetésekre, ha lehetséges dolog
volna.
23. Ti pedig oltalmazzátok meg magatokat; imé mindeneket eleve
megmondottam néktek.
24. De azokban a napokban annak a nyomoruságnak utánna, a nap
meghomályosodik * és a hold nem fénylik.
25. És az égnek csillagai lehullanak, és a mennyei hatalmasságok
megrendülnek.
26. És akkor meglátják az embernek Fiját eljőni * a felhőkben nagy
hatalommal és dicsőséggel.
27. És akkor elbocsátja az ő Angyalit, és az ő * választottit
egyybegyüjti a négy szelek felől, a földnek utolsó határától fogva, az égnek
utolsó határáig.
28. A figefáról végyetek pedig példát: Mikor az ő ága immár gyenge,
és az ő leveleit kibocsátja, tudjátok hogy a nyár közel vagyon.
29. Azonképen ti is, mikor látjátok hogy ezek meglésznek, tudjátok
meg, hogy közel vagyon * és csak az ajtó előtt az Isten országa.
30. Bizony mondom néktek, hogy nem mulik el e nemzetség # addig,
mignem mind ezek meglésznek.
31. Az ég és a föld * elmulnak, az én beszédim pedig semmiképen el
nem mulnak.
32. De arról a napról * és óráról senki semmit nem tud, sem a
mennyei Angyalok, sem a Fiú, hanem csak egyedül az Atya.
33. Ojjátok meg magatokat, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem
tudjátok mikor jő el az az idő.
34. Mint mikor valamelly ember messze földre indulván elhagyta az ő
házát, és minden hatalmát a szolgákra bizván, és mindennek dolgáról
parancsolván, az ajtónállónak megparancsolta hogy vigyázna.
35. Vigyázzatok azért, (mert nem tudjátok mikor jő haza * a háznak
Ura, estvén-é vagy éjfélkor, vagy kakasszóra, vagy reggel?)
36. Hogy, ha hirtelen megjövénd, ne találjon titeket aludva.
37. A miket pedig néktek mondok, mindeneknek mondom: Vigyázzatok.