23. RÉSZ.

A Héródestől megcsufoltatott, Pilátustól halálra kiadatott Jézus sirattatik: megfeszittetik: szidalmaztatik, meghal és eltemettetik.

És minekutánna felkölt volna az ő egész sokaságok, vivék őtet * Pilátushoz.

2. És kezdék őtet vádolni, ezt mondván: Bizonnyal megtudtuk, hogy ez a népet felháboritja és megtiltja a Császár * adójának # fizetését, mivelhogy mondja magát lenni ama Király Krisztusnak.

3. Pilátus oedig megkérdé őtet, mondván: Te vagy-e * a Zsidóknak Királyok? Ő pedig felevén néki monda: Te mondod?

4, Monda pedig Pilátus a Papifejedelmeknek és a sokaságnak: Semmi bünt nem találok ez emberben.

5. Azok pedig annál inkább erőt vesznek vala, ezt mondván: A népet felzenditi tanitván az egész Júdeában, elkezdvén Galileától mind eddig!

6. Pilátus pedig a Galileának nevé hallván: megkérdé ha Galileából való ember volna-é?

7. És mikor megértette volna, hogy ő a Héródes birodalmához való volna, küldé őtet Héródeshez, ki is azokban a napokban Jérusálemben vala.

8. Héródes pedig minekutánna látta volna Jézust, igen megörüle; mert sok időtől fogva kivánja vala őtet látni, mivelhogy sok dolgokat hallott volna * ő felőle, és reményli vala, hogy ő valami jelenséget látna, mellyet ő tenne.

9. Kérdezé pedig őtet sok beszéddel, de ő semmit nem felele néki.

10. Állanak vala pedig a Papifejedelmek és az Irástudók, teljes igyekezettel vádolván őtet.

11. Héródes pedig az ő szolgáival egybe semminek állitván őtet és megcsufolván, minekutánna felöltöztette volna fényes ruhába, vissza küldé Pilátusnak.

12. És az naptól fogva lőnek barátságosok egymás között Pilátus és Héródes: mert az előtt egymás között ellenségesek valának.

13. Pilátus pedig a Papifejedelmeket, egyéb Fejedelmeket és a községet egybegyüjtvén.

14. Monda nékik: Hoztátok nékem ez embert, ugymint ki a népé elforditaná; és imé, é ti előttetek megtudakozván, semmi bünt nem * találtam ez emberben, azok közzűl, a mellyekben őtet vádoljátok.

15. De még a Héródes is nem talált: mert titeket ő hozzá * igazitalak, és imé, semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.

16. Megosotorozván azért őtet, elbocsátom.

17. Kell vala pedig * elbocsátani nékik az innepen egy foglyot.

18. Felkiálta pedig az egész sokaság ezt mondván: Öld meg * ezt, bocsásd el pedig nékünk Barabbást!

19. Ki valami hasonlásért és a városban lett gyilkosságért a tömlöczbe vettetett vala.

20. Azért ismét a Pilátus szóla nékik, akarván elbocsátani jét.

21. Azok pedig ellen kiáltanak vala, ezt mondván: Feszitsd fel! Feszitsd fel őtet!

22. Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert micsoda gonoszt tett? Semmi halálra való bünt nem találtam ő benne, megostorozván azért őtet elbocsátom!

23. Azok pedig nagy felszóval törekednek vala, kérvén hogy megfeszittetnék, és az ő szavok és a Papifejedelmeknek szavok erőt vészen vala.

24. Pilátus pedig itélé, hogy meglenne a mit kérnek vala.

25. Elbocsátá pedig nékik azt, a ki hasonlásért * és gyilkosságért a tömlöczbe vettetett vala, a kit metkértek vala, Jézust pedig az ő kivánságoknak ereszté.

26. Mikor azért elvinnék őtet, egy Czirénebeli * Simont megragadván , ki a mezőről jő vala, annak vállára adák a keresztfát, hogy vinné Jézus után.

27. Követi vala őtet a népnek és asszonyoknak nagy sokaságok, melly asszonyok jajgatják és siratják vala őtet.

28. Jézus pedig ő reájok fordulván, monda: Jérusálemnek leányai, ne sirjatok és rajtam, hanem ti magatokon sirjatok és a ti magzatitokon;

29. Mert imé eljőnnek a napok, mellyeken ezt mondják: Boldogok a * meddők, s a melly méhek nem szültek, és az emlők, mellyek nem szoptattak!

30. Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek * mi reánk; és a halmoknak: Boritsatok el minket!

31. Mert ha a zöldelő * fán ezt mivelik, mi esik a száraz fán?

32. Vitetnek vala pedig két egyéb * gonosztévők is, hogy ő vele megölettetnének.

33. Mikor azért mentek volna a helyre, melly mondatik Koponya helyének; * ott fesziték meg őtet, és a gonosztévőket, egyiket jobb kéz felől, a másikat bal kéz felől.

34. Jézus pedig mondja vala: Atyám, bocsásd meg * nékik: mert nem tudják mit cselekesznek: Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok # sorsot.

35. És a község áll vala nézvén: csufolják vala őtet a Főemberek is azokkal egybe, ezt mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő az Istennek ama választott Krisztusa.

36. Csufolják vala pedig őtet a vitézek is oda járulván, eczettel * kinálván őtet.

37. És ezt mondván néki: Ha * te vagy a Zsidoknak ama Királyok, szabaditsd meg magadat!

38. Vala pedig az ő titulása is feje felett megirva, Görög, Római és Zsidó betükkel: EZ A ZSIDOKNAK AMA KIRÁLYOK.

39. A gonosztévők közzűl pedig, kik felfüggesztettek vala, egyik szidalmazza vala őtet mondván: ha te vagy ama Krisztus, szabaditsd meg magadat, minket is!

40. Felelvén pedig a másik, megdorgálá őtet, mondván. Az Istent sem féle-é te, mivelhogy te azon kárhoztatás alatt vagy?

41. Mi ugyan méltán, * (mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük) e pedig semmi méltatlan dolgot # nem cselekedett.

42. És monda Jézusnak! Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor menéndesz a te országodba!

43. És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem lészesz a Paradicsomban.

44. Vala pedig mintegy hat órakor, és setétség * lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.

45. És meghomályosodék a nap, és a tmeplomnak kárpitja * közepén ketté hasada.

46. És mikor kiáltott volna nagy szóval Jézus, monda: Atyám a te * kezeidbe teszem le az én lelkemet. És mikor ezeket mondotta volna, meghala.

47. Mikor látta volna pedig a Százados a mi lett * vala, dicsőité az Istent, mondván: Bizony ez az ember igaz vala.

48. És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment vala oda, látván azokat melyek lettek vala, vervén az ő mejjét megtér * vala.

49. Állanak vala pedig mindnyájan az ő ismerői * távol, és aszonyok, kik ezeket látják vala.

50. És imé egy ember, kinek József vala neve: Tanácsbeli ember, jámbor és igaz férfiú. *

51. Ki nem vala részes azoknak tanácsokban és cselekedetekben: Arimáthiából a Zsidók városából való, ki is várja vala az Istennek * országát

52. Ez hozzá menvén Pilátushoz, megkéré Jézusnak testét.

53. És levévén azt betakará gyolcsba, és helyhezteté azt koporsóba, mely kőből vágatott vala, melyben még senki nem helyheztetett vala.

54. És az nap ünnep esti vala, és következik vala a Szombatnak napja.

55. Az asszonyok is pedig, kik őtet követvén Galileából jöttek vala, megnézék a * koporsót, és mimódon helyheztetett volna az ő teste.

56. Megtérvén pedig, készitének drága áromákat és keneteket: és Szombaton nyugovának a parancsolat * szerint.