7. RÉSZ.

Krisztus titkon megyen fel az Innepre: sokféle itéletek ő felőle, a templomban tanit: a Papifejedelmek szolgái, kik őtet meg akarák fogni, megtérnek: melyen a Farizeusok ő velek és Nikodémussal feddődnek.

Ezek után jár vala Jézus Galileában: mert nem akar vala Júdeában járni: mivelhogy a Zsidók akarják vala őtet megölni.

2. Közel vala pedig a Zsidóknak Sátoros * Innepek.

3. Mondának azért néki az ő atyafiai: Menj el innét, és menj el Júdeába, hogy a te tanitványid is lássák a te dolgaidat, melyeket cselekeszel;

4. Mert senki nem cselekeszik semmit titkon, a ki hires akar lenni. Ha ilyen dolgokat cselekeszel, mutasd meg magadat e világnak;

5. Mert az ő atyafiai is * nem hisznek vala ő benne.

6. Mona azért nékik Jézus: Amaz én időm * még el nem jött, a ti időtök pedig mindenkor jelen vagyon.

7. Nem gyülölhet titeket e világ, engemet pedig gyűlöl: Met én bizonyságot tészek ő róla, hogy az ő cselekedetei * gonoszok.

8. Ti menjetek fel a Innepre, én még nem megyek fel az Innepre: mert amaz én időm * még nem tölt el.

9. Ezeket pedig mikor nékik mondotta volna, marada Galileában.

10. Minekutánna pedig felmentek volna az ő attyafiai, ő is felméne az Innepre, de nem nyilván, hanem ugymint titkon.

11. A Zsidók azért keresik vala őtet az Innepen, és azt mondják vala: Hol vagyon amaz?

12. És a község között nagy zúgolódás vala ő * felőle, mert némelyek ezt mondják vala: Jó ember; némelyek ezt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetője.

13. Mindazáltal senki nyilván nem szól vala ő felőle, a Zsidóktól való * félelem miatt.

14. Mikor pedig immár az * Innepnek fele elmult volna, felméne Jézus a templomba, és tanit vala.

15. És csudálkoznak vala a Zsidók ő rajta, ezt mondván: Mimódon tudja ez az Irásokat, holott nem * tanulta azokat?

16. Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem enyim, hanem azé, a ki engemet * elbocsátott.

17. A ki akaratja annak akaratját * cselekedni, megérti a tudományról, ha Istentől vagyon-é: # vagy én magamtól szólok?

18. A ki magától szól, a maga saját dicsőségét keresi; a ki pedig keresi annak dicsőségét, a ki őtet elküldötte, ez igaz, és nincsen abban hamisság.

19. Nemde nem néktek adta-é Mózes a törvényt, hogy ti közzűletek seki nem tartja meg * a törvényt? Miért akartok engemet megölni?

20. Felele a sokaság és monda: Ördög vagyon te benned: Kicsoda akar * téged megölni?

21. Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot * cselekedém, és mindnyájan csudálkoztok rajta.

22. Maga Mózes adá néktek a korülmetélkedést, (nem hogy Mózestől volna, hanem az # Atyáktól) és Szombaton körülmetélitek az embert.

23. Hogyha a körülmetélkedést veszi az ember Szombatnapon, hogy mindazáltal a Mózes törvénye meg nem * romol, én reám haragusztok, hogy az egész embert meggyógyitottam Szombaton?

24. Ne itéljetek külső ábrázat szerint, hanem * igaz itélettel itéljetek.

25. Mondának vala azért némelyek a Jérusálembeliek közzűl: Nemde nem ez é, a kit meg akarnak * ölni?

26. Ímé nyilván szól, és semmit nem mernek néki szólni: nemde nem mégismerték-é a Főemberek, hogy bizonyára ez * ama Krisztus?

27. De jól tudjuk ez honnét való: mikor pedig eljövénd ama Krisztus, senki nem tudhatja * honnét való lészen.

28. Kiált vala azért Jézus a templomban tanitván, és ezt mondván: Engemet is * esmértek, és honnét való legyek azt is # tudjátok, és én magamtól nem jöttem; de igaz az, a ki engemet elküldött, kit ti nem esmértek.

29. Én pedig esmérem * őtet: mert ő tőle vagyok és ő bocsátott # engemet.

30. Akarják vala azért őtet megfogni: de senki nem vetheté reá a kezét: mert még nem jött vala el amaz * ő órája.

31. A sokaság közzűl pedig sokan hivének ő benne, és ezt mondják vala: A Krisztus mikor eljő, valjon tehet-é több jeleket azoknál, a melyeket e tett?

32. Meghallák a Farizeusok, hogy a község ezeket alattomban szólná ő felőle: és elküldének a Farizeusok, és a Papifejedelmek szolgákat, hogy őtet megfognák.

33. Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek * lészek, azután elmegyek ahoz, a # ki engemet elküldött.

34. Kerestek engemet, és nem találtok meg: és a hol én * lészek, ti oda # nem jöhettek.

35. Mondának azért a Zsidók magok között: Valjon hová megyen ez, hogy őtet meg nem találhatjuk? nemde azokhoz megyen-é, a kik a Görögök között eloszlattak, és a Görögöket fogja-é tanitani?

36. Micsoda beszéd az, a mellyet monda: Kerestek engem, és * nem találtok meg engem: a hol én lészek, ti oda nem jöhettek?

37. Az Innepnek pedig * utolsó nagy napján, megálla Jézus, és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, # jöjjön én hozzám, és igyék!

38. A ki én bennem hiszen, mint az Irás mondotta, élő viznek * folyásai folynak annak hasából.

39. Ezt pedig mondja vala a Szent Lélekről, melet * vejendők valának az ő benne hivők: mert még nem vala a Szent Lélek, mert Jézus még meg # nem dicsőitetett vala.

40. Sokan azért a sokaság közzűl, mikor e beszédet hallották volna, ezt mondják vala: Bizony ez ama * Próféta.

41. Némelyek ezt mondják vala: Ez ama Krisztus. Némelyek pedig ezt mondják vala: Nemde Galileából * jő-é el ama Krisztus?

42. Nemde nem az Irás mondja-é, hogy a Dávid magvából és * Bethlehemnek városából, a hol Dávid lakik vala, jő el ama Krisztus?

43. Hasonlás lőn azért a község között ő miatta.

44. Némelyek pedig ő közzűlök akarják vala megfogni; de senki nem veté kezeit reá.

45. Elmenének azért a szolgáka Papifejedelmekhez és Farizeusokhoz, kik mondának nékik: Miért nem hozátok el őtet?

46. Felelének a szolgák: Soha ember ugy nem * szólott, mint ez az ember.

47. Felelének azért a Farizeusok ő nékik: Nemde ti is elhitettetk-é?

48. Nemde a * Főemberek közzűl vagy a Farizeussok közzűl hitté-é ő benne valaki?

49. De e község, mely nem tudja a törvényt, átkozott.

50. Monda nékik Nikodémus, * az a ki ő hozzá ment vala éjjel, és azok közzűl egy vala.

51. Nemde a mi törvényünk kárhoztat e valakit, hanem ha először annak * szavát meghallja, és megérti mit cselekedett?

52. Felelének és mondának néki: Nemde te is Galileus vagy-é? tudakozzál róla, és lásd meg, hogy * Galileából Próféta nem támadott:

53. És kiki elméne a maga házához.