8. RÉSZ.

Saulus az anyaszentegyházat pusztitja: Filep Samariában a Krisztust prédikálja: Simon Mágusnak fösvénysége kárhoztatik: Filep a Szerecsen Komornyikot megkereszteli.

Saulusnak is pedig * akaratja vala Istvánnak halálán. És támada az időben # nagy háborúság a Jérusálembeli Gyülekezet ellen, és mindnyájan eloszlának Júdeának és Samariának tartományiba; az Apostoloktól megválva.

2. Kivivék pedig egyenlő akarattal Istvánnak testét az istenfélő férjfiak, és felette nagy sirást tőnek ő rajta.

3. Saulus pedig * pusztitja vala az Anyaszentegyházat, minden házakba bémenvén, és mind férjfiakat, mind asszonyokat erővel vonván, hányja vala azokat a tömlöczbe.

4. Azok annakokáért eloszolván * széllyel járnak vala, az Isten beszédét hirdetvén.

5. Filep * pedig mikor ment volna Samariának városába, prédikálja vala nékik a Krisztust.

6. A sokaság pedig egyenlőképen figyelmezik vala azokra, a mellyeket Filep mond vala, hallván és látván a jeleket, a mellyeket cselekeszik vala;

7. Mert a tisztátalan lelkek sokakból kimennek * vala, a kikben valának, kiáltván nagy szóval; sok gutaütött emberek pedig és sánták gyógyulának meg.

8. És nagy öröm vala abban a városban.

9. Egy ember pedig, kinek neve vala Simon, abban a városban az előtt gyakorlotta vala az ördögi tudományt, és Samariának népét elámitotta vala, ezt mondván, hogy ő valami nagy volna.

10. Kit hallgatnak vala mindnyájan, kicsinytől fogva nagyig, ezt mondván: Ez az Istennek ama nagy ereje;

11. Azért hallgatják vala pedig őtet: mert sok időtől fogva az ördögi mesterséggel őket elámitotta vala.

12. Minekuttánna pedig hittek volna Filepnek, ki azokat hirdeti vala, mellyek az Istennek országára, és a Jézus Krisztusnak nevére való dolgok volnának, megkeresztelkednek vala, mind férjfiak, mind asszonyok.

13. Simoon pedig ő is hűn, és megkeresztelkedvén Fileppel vala; és látván hogy jelek és isteni nagy * erők lésznek vala, álmélkodik vala.

14. Mikor pedig hallották volna az Apostolok, a kik Jérusálemben valának, hogy Samaria * bévette volna az # Isten beszédét, küldék azokhoz Pétert és Jánost.

15. Kik mikor oda mentek volna, könyörgének azokért, hogy Szent Lelket vennének.

16. (Mert ez még senkinek azok közzűl nem adatott vala, hanem csak megkeresztelkedtek vala az Úr Jézus nevébe.)

17. Annakokáért kezeiket fejekre veték, és * vőnek azok Szent Lelket.

18. Mikor pedig látta volna Simon,hogy az Apostolok kezeiknek fejekre való vettetések által adatnék a Szent Lélek, kinálá őket pénzzel.

19. Ezt mondván: Adjátok nékem is e hatalmat, hogy valakire vetem az én kezeimet, Szent Lelket végyen.

20. Péter pedig monda néki: A te pénzed veled egybe vesszen el, ki azt állitottad, hogy az Istennek * ajándéka pénzen vétethetik.

21. Nincsen néked részed, sem örökséged e dologban: mert a te szived nem tiszta az Isten előtt.

22. Térj meg azért a te gonoszságodból, és kérjed az Istent, talán megbocsáttatik néked a te szivednek gondolatja.

23. Mert látom, hogy te keserűséges méregben, és álnokságnak * kötelében helyheztettél.

24. Felelvén pedig Simon monda: Könyörögjetek ti én érettem az Úrnak, hogy valamelly ezek közzűl, a mellyeket mondotok, engem meg ne környékezzen.

25. Amazok annakokáért minekutánna bizonyságot tettek volna, és hirdették volna az Istennek beszédét: megtérének Jérusálembe, és a Samaritánusoknak sok faluikban prédikálák az Évangyéliomot.

26. Az Úrnak pedig Angyala szóla Filepnek, mondván: Kelj fel és menj el dél felé, a járatlan úton, melly Jérusálemből Gáza városába alá megyen.

27. Ő annakokáért felelvén elméne; és imé egy Szerecsen * Főember, Szerecsenország Királynéasszonyának, Kandakesnek komornyikja, ki minden gazdagságávl bir vala, és ment vala Jérusálembe imádkozni.

28. Megyen vala haza, ülvén az ő szekerében, és olvassa vala Ésaiás Prófétát.

29. Monda pedig az Isten Lelke Filepnek: Járulj oda és menj közelebb a szekérhez.

30. Filep azért oa futamodván, hallá, hogy az olvasná Ésaiás Prófétát és monda: Valjon értet-é a mit olvassz?

31. És monda az: Mimódon érthetném, hanemha valaki megmagyarázná nékem? És kéré Filepet, hogy felülne és ő mellé ülne.

32. Az Írásnak pedig verse, a mellyet olvas vala, e vala: Miképen a juh, úgy viteték * a mészárszékre; és mint a bárány az őtet megnyirő előtt megnémúl, azonképen nem nyitotta fel az ő száját.

33. Az ő alázatosságában az ő * itéleti elvétetett; és az ő idejét kicsoda mondhatja meg? noha eltöröltetik # e földről az ő élete.

34. Felelvén peig a Főember Filepnek, monda: Kérlek téged: kiről mondja ezt a Próféta? magáról-é? vagy másról valakiről?

35. Akkor Filep az ő száját megnyitván, és elkezdvén ez * iráson, hirdeté néki a Jézust.

36. És mikor mennének az úton, jutának egy vizhez: akkor monda néki a Főember: Ímhol a viz: micsoda tilt meg a keresztségtől engemet?

37. Filep pedig monda: Ha teljes szivből hissz, meglehet. Az pedig felelvén, monda: Hiszem a Jézus Krisztust Isten Fijának * lenni.

38. És megállitá a szekeret, és leszállának mindketten a vizbe, Filep és a Főember: és Filep megkeresztelé őtet.

39. És mikor a vizből kijöttek volna, az Úrnak Lelke elragadá Filepet, és többé nem látá őtet a Főember: mert megyen vala az ő útján * örömmel.

40. Filep pedig találtaték Azótus városában, és az ő útában menvén hirdeti vala az Évangyéliomot minden városoknak, miglen jutna Czézárea városába.