11. RÉSZ.

Istennek kétféle népe: Zsidóknak megvettetések: ismét hivataljok: e tudomány mélysége.

Avagy (mondok én) elvetette-é azért Isten az ő népét? Távol legyen. Mert én is Izráelita, Ábrahám magvából * való és Benjámin nemzetéből való vagyok.

2. Nem vetette el Isten az ő népét, mellyet öröktől fogva esmért. Avagy nem tudjátok-é mit mond az Irás Ilyésről? mimódon szól Istennel az Izráel ellen, ezt mondván?

3. Uram! a te Prófétaidat * megölték, a te oltáridat elrontották; és csak én maradtam egyedül, az én lelkemet is pedig keresik.

4. De mit mond néki az isteni felelet? Hagytam magamnak hétezer férjfiakat, kik nem hajtottak térdet a Baálnak.

5. E képen azért most is az Isten sokakat meghagyott az ő kegyelméből való választása szerint.

6. Hogyha * kegyelméből vagyon, tehát nem cselekedetekből: mert uyga kegyelem nem volna kegyelem; hogy ha pedig a cselekedetekből, tehát nem kegyelemből: mert ugy cselekedet nem volna cselekedet.

7. Micsodát mondunk tehát? Hogy az Izráel a mit keres, azt * meg is találta: de a választattak megtalálták, a többi pedig megkeményedtek.

8. Mint meg vagyon irva: Adott az Isten nékik * álomnak lelkét, szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.

9. Dávid is ezt mondja: Az ő asztalok legyen nékik tőr, háló, * botránkozás és büntetés.

10. Setétedjenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak, és az ő hátokat mindenkor görbitsd meg.

11. Annakokáért (mondok én): Úgy ütköztek-é meg, hogy mindenestől elvesznének? Távol legyen, hanem az ő romlások * által lett a Pogányoknak idvességek, hogy a Zsidókat # irigységre ingerlené az Isten.

12. Hogyha a Zsidóknak romlások e világnak gazdagsága, és az ő szegénységek a Pogányoknak * gazdagságok, mennyivel inkább az ő teljességek?

13. Mert (mellyet néktek mondok Pogányoknak, a mennyiben és a Pogányoknak Apostolok * vagyok) én az én szolgálatomat ékesitem.

14. Hogyha valamimódon irigységre felindithatnám az én atyámfiait, és azok közzűl * valakiket megtarthatnék.

15. Mert ha azoknak elvettetések e világnak Istennek való megbékéllése; hát micsoda lészen azoknak felvételek, hanem halálból való megelevenedések?

16. Hogyha a zsenge szent, annak az egész állatja is szent, és ha a gyökér szent, az ágak is szentek.

17. Hogyha némelly ágak * letörettek, te pedig vad olajfa lévén béoltattál azok helyekbe; és az olajfa gyökerének és zsirjának részese lettél.

18. Ne kevélykedjél az ágak ellen, ha pedig kevélykedel, tudjad hogy nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.

19. De te ezt mondod: Az ágok lerontattak, hogy én béoltatnám-

20. Úgy vagyon: A hitetlenség által törettek le; te pedig a hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj.

21. Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem * kedvezett, meglásd; mert néked is nem kedvez.

22. Tekintsd meg azért az Istennek kegyelmességét és keménységét; azok ellen a kik elestek, keménységét; te hozzád pedig kegyelmességét, ha megmaradsz a kegyelemben: mert ha nem, te * is kivágattatol.

23. Sőt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, * béoltatnak: mert az Isten ismét béolhatja azokat.

24. Mert ha te természet szerint való vad olajfából vágattál ki, és természet ellen béoltattál a szelid olajfába: sokkal inkább béoltathatnak az ő saját olajfájokba * a természet szerint valók.

25. Mert akarom, hogy tudtokra legyen Atyámfiai e titok (hogy magatokat el ne hidjétek, ) hogy e megkeményedés, melly rész * szerint vagyon, csak addig vagyon az Izráelen, mig a # választott Pogányoknak számok bételik.

26. És igy az egész Izráel megtartatik, mint meg vagyon irva: Eljő Sionból * a Szabaditó, és elvészi a Jákóbnak büneit.

27. És ez nékik én tőlem a Szövetség: Hogy eltörlöm az ő * bűneiket.

28. Annakokáért az Evangyéliomra nézve, ellenségek a Zsidók ti érettetek: a választásra nézve pedig szereti * Isten őket Atyákért.

29. Mert Istennek ajándékai és az ő hivatala ollyanok, hogy soha ő azokat meg nnnem * bánja.

30. Mert miképen ti is régen nem engedtetek Istennek, most pedig kegyelmet találtatok azoknak vakmerőségek által:

31. Azonképen most ők is nem engedtek, hogy ők is kegyelmet nyerjenek, az Istennek veletek tett kegyelme által.

32. Mert rekesztett Isten * mindeneket a bűn alá, hogy mindeneken könyörüljön.

33. Óh Isten bölcsességének és tudományának mélységes gazdagsága! melly igen megtudhatatlanok az ő itéletei; és végekre mehetetlenek az ő útai!

34. Mert ki mehetett végére az Úr akaratjának? vagy ki volt néki * tanácsosa?

35. Vagy ki adott * valamit először néki, hogy azt megadná annak.

36. Mert ő tőle, ő általa, és ő benne vagynak mindenek: néki legyen dicsőség mind örökké, Ámen.