5. RÉSZ.
Az idvességnek bizonyos reménységéről: a maga tisztinek hivséges
voltáról, és az Evangyéliomnak summájáról: a Krisztus tisztiről és a mi
idvességünkről.
Mert tudjuk mi, hogyha e mi * földi házunknak hajléka elbomol,
épületünk lészen Istentől, tudniillik : nem # kézzel csinált házunk, hanem
örökkévaló, mennyben.
2. Mert azért fohászkodunk, mivelhogy kivánunk a mi mennyei
házunkba * felöltöztetni.
3. Mert fel is öltözve, és nem mezitelenen találtatunk.
4. Mert mi, kik e testnek hajlékában vagyunk, fohászkodunk
megterheltetvén, mivelhogy nem kivánunk levetkeztetni, hanem felöltöztetni,
hogy a halandóság elnyelettessék * az élettől.
5. A ki pedig minket erre teremtett, az Isten az, ki adta is nékünk
a * Léleknek zálogát.
6. Annakokáért mindenkor nagy bizodalommal vagyunk; mert tudjuk mi,
hogy mig e testben * jövevények vagyunk, távol vagyunk az Úrtól.
7. (Mert hit * által járunk most, és nem szemmel való # látás
által.)
8. Bizodalmunk vagyon pedig, és inkább kivánkozunk kiköltözni e *
testből, és az Úrhoz menni lakni.
9. Annakokáért is igyekezünk, hogy mind itt lakván e testben, mind
elköltözvén e testből, néki kedvesek legyünk.
10. Mert mindnyájan nékünk meg kell jelennünk a Krisztus itélő *
széke előtt, hogy kiki elvegye jutaémát annak # a mint a testben cselekedett,
ahoz képest a mit cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.
11. Tudván azért az Úrnak ama rettenetes * napját, az embereket #
hozzuk a hitre, az Isten előtt pedig nyilván vagyunk: hiszem pedig hogy a
lelketek esmérete előtt is nyilván vagyunk.
12. Mert nem ajánljuk ismét magunkakt néktek; hanem néktek adunk
alkalmatosságot a velünk való dicsekedéstekre, hogy legyen mit felelnetek azok
ellen, a kik külső szinmutatásból * keresnek dicséretet, de nem szivből.
13. Mert ha bolondozunk is, * Istennek bolondozunk; ha eszünkön
vagyunk is, néktek vagyunk.
14. Mert a Krisztusnak ama * szerelme szorongat minket.
15. Úgymint kik magunkban ezt elvégeztük, hogy ha egy megholt
mindenekért, tehát azok mindnyájan megholtak volt, és hogy ő megholt mindenekért,
hogy a kik élnek, ezután ne éljenek magoknak, hanem annak * a ki ő érettek
megholt és feltámadott.
16. Annakokáért mi ezután senkiről nem tészünk. itéletet, külső
testi ábrázat szerint: sőt a Krisztust ha test szerint esmértük is, mindazáltal
most többé nem test szerint esmérjük.
17. Azokáért a ki Krisztusban vagyon, új * teremtett állat legyen:
a régiek elmultak, # imé mindenek megújultak.
18. Mind ezek pedig Istentől vagynak, ki magával minket
megbékéltetett a Jézus Krisztus * által, és adta a megbékéltetésnek
szolgáltatását nékünk.
19. Mert az Isten a Krisztusban vala, ki megbékéltette * maával e
világot, nem tulajdonitván nékik az ő bűneiket, és adta nékünk e
megbékéltetésnek beszédét.
20. Mivelhogy azért a Krisztus képében járunk e * követségben
mintha Isten kérne titeket mi általunk, kérünk a Krisztus képében, hogy
békéljetek meg az Istennel.
21. Mert az Isten azt, a ki bűnt * nem tud vala, tevé mi érettünk
bűnné, hogy mi lennénk Isten # igazsága ő benne.