PÁL APOSTOLNAK

A FILIPPIBELIEKHEZ IRT LEVELE.

1. RÉSZ.

Hallgatóinak a szeretetben és tudományban öregbülést kiván: fogsága és elköltözése hasznát jelenti: a türésre int.

Pál és Timótheus a Jézs Krisztusnak szolgái, minden szenteknek a Krisztus Jézusban, kik vagynak Filippi városában, a Püspökökkel és Diakonusokkal egyetemben.

2. Kegyelem néktek és békesség az Istentől a mi Atyánktól, és az * Úr Jézus Krisztustól.

3. Hálákat adok az én Istenemnek minden  ti rólatok való * emlékezetben.

4. Mindenkor minden én könyörgésemben mindenitekért nagy örömmel könyörögvén.

5. Hogy ti az Evangyéliomnak tudományában részesek lettetek, az első naptól fogva mind ez ideig.

6. Elhivén azt, hogy a ki elkezdette bennetek a jó * dolgot, elvégzi mind a Jézus Krisztusnak # napjáig.

7. Miképen méltó hogy én illyen értelemben legyek mindenitek felől, azért mert elmémben tartlak titeket, mint az * én fogságomban, mind az Evangyéliomnak oltalmazásában és megerősíttetésében, kik én velem együtt az én örömemben részesek vagytok.

8. Mert bizonyságom nékem az Isten melly igen szeretlek titeket mindnyájan a Krisztus Jézusnak szerelmében.

9. És ezt is kérem, hogy a ti szerelmetek még jobban-jobban bővölködjék az esméretben és minden értelemben.

10. Hogy megitélhessétek * a mellyek külömböznek az igaztól, hogy legyetek tiszták és botlás nélkül való futással siethessetek mind a Krisztusnak napjáig.

11. Teljesek lévén az igazságnak * gyümölcseivel, mellyek a Jézus # Krisztus által vagynak, az Isten dicsőségére és dicséretére.

12. Tudtotokra akarom pedig néktek adni Atyámfiai, hogy az én rajtam esett dolgok az Evangyéliomnak előmenetelével * lettek.

13. Annyira, hogy az én fogságom a krisztusban hires legyen a császárnak.* egész udvarában, egyebbütt is mindenütt.

14. És némellyek az Úrban való Atyafiak közzűl, alkalmatosságot vévén az én fogságomból, nagyobb bátorsággal merjék az igét prédikálni.

15. Némellyek pedig irigység és versengés által: némellyek pedig jó akaratból is prédikálják a Krisztust.

16.  A kik pedig versengésből prédikálták a Krisztust, nem tisztán, azt állitják, hogy az én fogságomban való nyomorúságomat megnevelik.

17. Némellyek pedig szeretetből prédikálják a Krisztust, tudván azt, hogy én az Evangyéliomnak * oltalmazására rendeltettem.

18. Micsodát annakokáért? Akármi módon, akár képmutatás szerint, akár igaz szivvel, a Krisztus prédikáltatik és ezen örülök én most, ezután is ezen fogok örülni.

19. Mert tudom hogy ez nékem idvességemre lészen a ti * könyörgéstek által, és a Krisztus Jézus Lelkének szolgáltatása által.

20. Az én figyelmetes várásom és reménységem szerint, hogy semmiben meg nem szégyenülök, hanem nagy bátorsággal, miképen mindenkor, azonképen most is felmagasztaltatik a Krisztus az én testemben, akár életemnek, akár halálomnak általa.

21. Mert nékem mint életemben, mind halálomban nyereségem * a Krisztus.

22. Hogyha pedig szükséges legyen nékem e testben élnem, és mellyiket válasszam, nem tudom.

23. Mert szorongattatom e kettő között, kivánván elköltözni, és lenni * a Krisztussal: mert az mindennél jobb.

24. De e testben megmaradnom szükségesb ti érettetek;

25. És ezt bizodalommal tudom, hogy én megmaradok, és mindnyájan veletek együtt megmaradok, * a ti gyarapodástokra és hiteteknek örömére.

26. Hogy bővölködjék a ti dicsekedéstek a Krisztus Jézusban én felőlem, az én másodszor való jelen voltommal ti köztetek.

27. Csakhogy viseljétek ugy magatokat a mint illik * a Krisztus Evangyéliomához, hogy vagy oda menéndek, és látándlak titeket, vagy távol lejéndek,ezt halljam a ti dolgaitokm felől, hogy erősen állotok egy lélekben, és hogy egy akarattal viaskodtok az Evangyéliom hite által.

28. És hogy semmiben meg nem félemlettetek az ellenségtől, melly azoknak veszedelmeknek, néktek pedig idvességteknek jelensége: Istentől vagyon pedig ez.

29. Mert néktek ingyen adatott a Krisztusért, nem csak hogy hidjetek ő benne, hanem hogy szenvedjetek is * ő érette.

30. Ugyanazaon tusakodást szenvedvén, a minémüt * láttatok én bennem, és most hallotok én felőlem.