PÁL APOSTOLNAK

TÍTUSHOZ ÍRT LEVELE.

1. RÉSZ.

Títus minémű Tanitókat rendeljen, és mire intse a Krétabelieket.

Pál Istennek szolgája, a Jézus Krisztusnak pedig Apostola az Isten választottinak hitek szerint, és az igazságnak esmérete szerint, melly vagyon az Isteni tisztelet szerint.

2. Az örök életnek reménységére, mellyet igért az Isten, a ki hazudni nem tud, örök időknek előtte, megjelentetett pedig az ő rendeltetett * idejében.

3. Amaz ő * beszédét, a prédikálás által, melly bizattatott én reám a mi megtartó Istenünknek parancsolatja szerint: Títusnak a közöséges hitben való igaz fiamnak.

4. Kegyelem, irgalmasság, és beéksség az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól a mi Megtartónktól.

5. Ezokáért hagytalak téged Krétában, hogy a mi hátra vagyon, helyére állassad, és rndelj városonként * Séniorokat, miképen én tenéked elődbe rendeltem.

6. Ha valaki feddhetetlen, * egy feleségű férjfiú, kinek istenfélő magzati vagynak és nem hajlandók a bujálkodásra, vagy a kik nem engedetlenek.

7. Mert szükség a Püspöknek * feddhetetlennek lenni, úgymint Isten sáfárának, nem vakmerőnek az ő maga értelmében, nem haragosnak, nem részegesnek, nem verekedőnek, nem nyereség undokúl kivánójának;

8. Hanem gazdálkodónak, jóknak szeretőjöknek, mértékletesnek, igaznak, szentnek, maga * türtetőnek.

9. Amaz igaz beszédnek, melly * a tanitásra való szorgalmatos megtartójának, hogy inthesse is a hallgatókat a tiszta tudomány által, és meg is győzhesse az ellenkezőket.

10. Mert vagynak sok engedetlenek, hijábavaló beszédűek, és emberek elméjeknek elhitetői; kiváltképen pedig azok, kik a körűlmetélkedésből * valók.

11. Kiknek bé kell szájokat dugni; kik egész cselédeket forditnak el, tanitván nem * szükségeseket, rút # nyereségnek okáért.

12. Ezt mondotta egy ő közzűlök, az ő tulajdon Prófétájok: A Krétabeliek mindenkor hazugok, gonosz vadak, rest hasak.

13. E bizonyság igaz: annakokáért feddjed * őket minden kimélés nélkűl, hogy a hitben épek legyenek.

14. És ne figyelmezzenek a Zsidóknak hijábavaló * beszédeikre, és az igazságot megvető embereknek # parancsolataikra.

15. Mindenek * tiszták és tisztáknak, de a megfertéztetteknek és hitetleneknek semmi nem tiszta, hanem megfertéztettetett azoknak mind elméjek, mind lelkekesmérete.

16. Vallják ugyan, hogy az Istent tudják, de cselekedettel * tagadják, mivelhogy utálatosok, hitetlenek, és minden jó cselekedetre nézve megvettettek.