PÁL APOSTOLNAK
TÍTUSHOZ ÍRT LEVELE.
1. RÉSZ.
Títus minémű Tanitókat rendeljen, és mire intse a Krétabelieket.
Pál Istennek szolgája, a Jézus Krisztusnak pedig Apostola az Isten
választottinak hitek szerint, és az igazságnak esmérete szerint, melly vagyon
az Isteni tisztelet szerint.
2. Az örök életnek reménységére, mellyet igért az Isten, a ki
hazudni nem tud, örök időknek előtte, megjelentetett pedig az ő rendeltetett *
idejében.
3. Amaz ő * beszédét, a prédikálás által, melly bizattatott én reám
a mi megtartó Istenünknek parancsolatja szerint: Títusnak a közöséges hitben
való igaz fiamnak.
4. Kegyelem, irgalmasság, és beéksség az Atya Istentől, és az Úr
Jézus Krisztustól a mi Megtartónktól.
5. Ezokáért hagytalak téged Krétában, hogy a mi hátra vagyon,
helyére állassad, és rndelj városonként * Séniorokat, miképen én tenéked elődbe
rendeltem.
6. Ha valaki feddhetetlen, * egy feleségű férjfiú, kinek istenfélő
magzati vagynak és nem hajlandók a bujálkodásra, vagy a kik nem engedetlenek.
7. Mert szükség a Püspöknek * feddhetetlennek lenni, úgymint Isten
sáfárának, nem vakmerőnek az ő maga értelmében, nem haragosnak, nem
részegesnek, nem verekedőnek, nem nyereség undokúl kivánójának;
8. Hanem gazdálkodónak, jóknak szeretőjöknek, mértékletesnek,
igaznak, szentnek, maga * türtetőnek.
9. Amaz igaz beszédnek, melly * a tanitásra való szorgalmatos
megtartójának, hogy inthesse is a hallgatókat a tiszta tudomány által, és meg
is győzhesse az ellenkezőket.
10. Mert vagynak sok engedetlenek, hijábavaló beszédűek, és emberek
elméjeknek elhitetői; kiváltképen pedig azok, kik a körűlmetélkedésből * valók.
11. Kiknek bé kell szájokat dugni; kik egész cselédeket forditnak
el, tanitván nem * szükségeseket, rút # nyereségnek okáért.
12. Ezt mondotta egy ő közzűlök, az ő tulajdon Prófétájok: A
Krétabeliek mindenkor hazugok, gonosz vadak, rest hasak.
13. E bizonyság igaz: annakokáért feddjed * őket minden kimélés
nélkűl, hogy a hitben épek legyenek.
14. És ne figyelmezzenek a Zsidóknak hijábavaló * beszédeikre, és
az igazságot megvető embereknek # parancsolataikra.
15. Mindenek * tiszták és tisztáknak, de a megfertéztetteknek és
hitetleneknek semmi nem tiszta, hanem megfertéztettetett azoknak mind elméjek,
mind lelkekesmérete.
16. Vallják ugyan, hogy az Istent tudják, de cselekedettel *
tagadják, mivelhogy utálatosok, hitetlenek, és minden jó cselekedetre nézve
megvettettek.