8. RÉSZ.

A Krisztus Papságáról való tudománynak summája.

Azoknak pedig summájok, a mellyeket mondunk ez: hogy nékünk olly Főpapunk vagyon, ki ama mennyei dicsőséges széknek * jobbjára ült.

2. A szent helynek szolgája és ama valóságos * sátornak, mellyet az Úr szegezett fel, és nem ember.

3. Mert minden Főpapnak ajándékoknak és áldozatokan felvitelekre * rendeltetik: azért szükséges volt, hogy ennek is lenne a mit adna # áldozatra.

4. Mert ha e földön volna, még Pap is nem volna, mig ama * Papok helyeken maradnának, kik a törvény szerint áldoznak ajándékokkal.

5. Ugymind kik a menyyei dolgok példájoknak * és árnyékjoknak szolgálnak, a mint Isten mondotta Mózesnek, mikor a sátort el akarná végezni: Meglásd # igymond hogy mindeneket csinálj a példára, melly mutattatott néked a hegyen.

6. De most a mi Főpapunk annyival drágább szolgálatot nyert, mennyivel drágább szövetségnek * Közbenjárója, melly drágább igéretekkel # ékesittetett meg.

7. Mert ha amaz első olly volt volna, mellyben semmi fogyatkozás * nem volt volna: semmiképen nem volt volna a másodiknak helye.

8. Mert vádolván őket a Próféta, Igy szól: Ímé napok jőnek, ezt mondja az Úr, és kötök az Izráelnek házával és Júdának házával új * szövetséget.

9. Nem a szövetség szerint, mellyet szerzettem volt az ő * attyaikkal a melly napon az ő kezeket fogám, hogy kihoznám őket Égyiptomból: mert ők nem # maradának meg abban azén szövetségemben, és én megvetém őket, ezt mondja az Úr.

10. Annakokáért ez a szövetség, a mellyet kötök az Izráel házával a napok után, ezt mondja az Úr: Bényomom az én törvényemet az ő elméjekbe, és az ő * szivekbe béirom: és lészek nékik Istenek, és ők lésznek nékem én népem.

11. És nem tanitja kiki az ő felebarátját és kiki az ő attyafiát, ezt mondván: Esmérd meg az Urat; mert mindnyájan megesmérnek * engemet, az ő közöttök való kicsinytől fogva, mind az ő köztök való nagyig.

12. Mert kegyelmes lészek az ő álnokságoknak, és az ő bűneikről és hamisságaikról többé meg nem * emlékezem.

13. Mikor új szövetséget mondott, az elsőt óvá tette: a mi pedig óvá lészen és megvénheszik, közel vagyon ahhoz, hogy semmivé legyen.