10. RÉSZ.
Az ó testamentomi áldozatok elégtelenek voltak a bűnnek elvételére:
a Krisztusé pedig elégséges, mellyért őtet állhatatos hittel kell tisztelni.
;ert a törvény, melly a következendő jóknak * árnyékjok volt, nem a
valóságnak kimetszett formájok, azokkal az áldozatokkal, mellyeket
esztendőnként ugyanazokat szüntelen áldoznak, soha meg nem szentelheti #
azokat, a kik azokhoz járulnak.
2. Mert ha külömben volt volna, megszüntek volna az áldozattól;
mivelhogy a kik áldoztak és megtisztultak volna egyszer, * semmi bűn azután az
ő lelkeket nem vádolta volna.
3. De ez áldozatokban esztendőnként a bűnöknek * előszámláltatások
lészen.
4. Mert lehetetlen dolog, hogy a kosoknak és bikáknak vérek elvégye
a bűnöket.
5. Minekokáért mikor e világra béjött volna, ezt mondja: Az
áldozatot és az ajándékot nem akartad, * testet formálál pedig nékem.
6. A baromnak egész égőáldozatját, és a bűnért való áldozatot nem
kedvelted.
7. Akkor mondom: Imhol vagyok én. (a könyvnek kezdetében
megirattatott én felőlem) * hogy a te akaratodat # cselekedjem, Isten!
8. Mikor először ezt mondotta volna: Az áldozatot és az ajándékot,
a baromnak egészen való megégetését, és a bűnért való áldozatot nem akartad,
sem kedvelted, (mellyek a törvény szerint áldoztatnak).
9. Azután ezt mondotta: Imhol vagyok én, hogy cselekedjem Isten a
te akaratodat. Eltörli az * elsőt, hogy az utolsót felállassa.
10. Melly akarat által megszenteltettünk a Jézus Krisztus testének
* egyszer való áldozatja által.
11. Annakokáért minden Pap előáll minden napon szolgálván, és
ugyanazon áldozatokkal áldozván gyakorta, mellyek soha a bűnöket * el nem
vehetik.
12. Ez pedig egy áldozattal áldozván a bűnökért, mind örökké ül* az
Istennek jobbján.
13. A mi ide elő vagyon azt várván, miglen az ő ellenségei az ő *
talpai alá vettessenek.
14. Mert egyetlen áldozatjával *
tökéletesekké tett mind örökké azokat a kik megszenteltetnek.
15. Bizonyságot tészen pedig nékünk erről a szent Lélek is; mert
minekutánna először ezt mondotta volna:
16. Ez az én szövetségem, * mellyet kötök ő velek a napok után, ezt
mondja az Úr: Az én törvényimet adom az ő szivekbe, és azokat béirom elméjekbe,
17. Azután igy szól; És az ő bűneikről és hamisságaikról többé meg
nem emlékezem.
18. A hol pedig a bűnöknek bocsánatjok vagyon, nem kell többé *
bűnért való áldozat.
19. Mivelhogy azért Atyámfiai, szabadságunk vagyon, az Istennek
Szentséges helyébe való bémenetelre a * Jézus vére által:
20. Az úton, mellyet szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit
által, azaz az ő teste által:
21. És mivelhogy vagyon nagy Papunk ki Isten házának * Fejedeleme;
22. Járuljunk igaz szovvel * és hitnek bizonyos bizodalmával, a
gonosz lelkiesmérettől megtisztult szivekkel.
23. És megmosván testünket tiszta vizzel, tartsuk meg a mi
reménységünknek tántorgás nélkül való vallását, mert igaz az, a ki igéretet
tett.
24. És egymást becsüljük, hogy magunkat fleinditsuk az atyafiúi
szeretetre * és a jócselekedetekre.
25. El nem hagyván a mi gyülekezetünket, miképen szokások
némellyeknek, hanem intvén egymást annyival is inkább, mivelhogy látjátok hogy
ama nap * elközelget.
26. Mert ha szabad akaratunk szerint vétkezünk * igazságnak
esmérete után, nincsen azután a mi bűneinkért áldozat.
27. Hanem az itéletnek néminemű rettenetes várása, és a tűznek *
lángja, melly megemészti az Istennek ellenségit.
28. A ki megveti a *Mózes törvényét, minden irgalmasság nélkül, két
# vagy három tanúnak bizonyságára megölettetik.
29. Mennyivel (állitjátok, hogy) keményebb büntetésre itéltetik *
méltónak lenni, a ki az Istennek Fiját megtapodándja, és a szövetségnek vérét,
melly által megszenteltetett vala, semminek állitándja és a kegyelemnek Lelkét
bosszúsággal illeténdi?
30. Mert tudjuk azt, a ki ezt mondotta: Én dolgom a * bosszúállás,
én megfizetem, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megitéli, # úgymond az ő
népét.
31. Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe * esni.
32. Emlékezzetek meg pedig ez előtt való napokról, mellyekben,
minekutánna megvilágosittattatok volt a
háborúságoknak nagy tusakodását szenvedtétek .
33. Egyképen ugyan, mikor gyalázatokkal és nyomorúságokkal a
piaczra elővitettetek: egyképen pedig, mikor társai lettetek azoknak, a kik a
nyomorúságos állapotban vagynak.
34. Mert az én fogságimon is én velem egyetembe bánkódtatok, és a
ti jószágtoknak * zsákmányoltatását nagy örömmel vettétek; mivelhogy tudnátok
magatokban, hogy néktek drágább és maradandóbb jószágtok # vagyon mennyekben.
35. Ne vessétek el annakokáért a * ti bizodalmotokat, mellyeknek
nagy jutalom fizetése # vagyon.
36. Mert szükség néktek a * békességestürés, hogy minekutánna az Istennek akaratját cselekedénditek, #
elvegyétek az igéretet.
37. Mert még egy kevés, csak egy kevés idő vagyon és a ki
eljövendő, eljő és nem * késik.
38. Az igaz ember pedig * hit által él: és valaki elvonándja magát,
# az ollyant az én lelkem nem kedveli.
39. De mi nem ollyak vagyunk, kik magunkat elvonjuk veszedelemre,
hanem ollyak, kik hidjünk * a mi
lelkünk idvességére.