10. RÉSZ.

Az ó testamentomi áldozatok elégtelenek voltak a bűnnek elvételére: a Krisztusé pedig elégséges, mellyért őtet állhatatos hittel kell tisztelni.

;ert a törvény, melly a következendő jóknak * árnyékjok volt, nem a valóságnak kimetszett formájok, azokkal az áldozatokkal, mellyeket esztendőnként ugyanazokat szüntelen áldoznak, soha meg nem szentelheti # azokat, a kik azokhoz járulnak.

2. Mert ha külömben volt volna, megszüntek volna az áldozattól; mivelhogy a kik áldoztak és megtisztultak volna egyszer, * semmi bűn azután az ő lelkeket nem vádolta volna.

3. De ez áldozatokban esztendőnként a bűnöknek * előszámláltatások lészen.

4. Mert lehetetlen dolog, hogy a kosoknak és bikáknak vérek elvégye a bűnöket.

5. Minekokáért mikor e világra béjött volna, ezt mondja: Az áldozatot és az ajándékot nem akartad, * testet formálál pedig nékem.

6. A baromnak egész égőáldozatját, és a bűnért való áldozatot nem kedvelted.

7. Akkor mondom: Imhol vagyok én. (a könyvnek kezdetében megirattatott én felőlem) * hogy a te akaratodat # cselekedjem, Isten!

8. Mikor először ezt mondotta volna: Az áldozatot és az ajándékot, a baromnak egészen való megégetését, és a bűnért való áldozatot nem akartad, sem kedvelted, (mellyek a törvény szerint áldoztatnak).

9. Azután ezt mondotta: Imhol vagyok én, hogy cselekedjem Isten a te akaratodat. Eltörli az * elsőt, hogy az utolsót felállassa.

10. Melly akarat által megszenteltettünk a Jézus Krisztus testének * egyszer való áldozatja által.

11. Annakokáért minden Pap előáll minden napon szolgálván, és ugyanazon áldozatokkal áldozván gyakorta, mellyek soha a bűnöket * el nem vehetik.

12. Ez pedig egy áldozattal áldozván a bűnökért, mind örökké ül* az Istennek jobbján.

13. A mi ide elő vagyon azt várván, miglen az ő ellenségei az ő * talpai alá vettessenek.

14. Mert egyetlen áldozatjával *  tökéletesekké tett mind örökké azokat a kik megszenteltetnek.

15. Bizonyságot tészen pedig nékünk erről a szent Lélek is; mert minekutánna  először ezt mondotta volna:

16. Ez az én szövetségem, * mellyet kötök ő velek a napok után, ezt mondja az Úr: Az én törvényimet adom az ő szivekbe, és azokat béirom elméjekbe,

17. Azután igy szól; És az ő bűneikről és hamisságaikról többé meg nem emlékezem.

18. A hol pedig a bűnöknek bocsánatjok vagyon, nem kell többé * bűnért való áldozat.

19. Mivelhogy azért Atyámfiai, szabadságunk vagyon, az Istennek Szentséges helyébe való bémenetelre a * Jézus vére által:

20. Az úton, mellyet szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit által, azaz az ő teste által:

21. És mivelhogy vagyon nagy Papunk ki Isten házának * Fejedeleme;

22. Járuljunk igaz szovvel * és hitnek bizonyos bizodalmával, a gonosz lelkiesmérettől megtisztult szivekkel.

23. És megmosván testünket tiszta vizzel, tartsuk meg a mi reménységünknek tántorgás nélkül való vallását, mert igaz az, a ki igéretet tett.

24. És egymást becsüljük, hogy magunkat fleinditsuk az atyafiúi szeretetre * és a jócselekedetekre.

25. El nem hagyván a mi gyülekezetünket, miképen szokások némellyeknek, hanem intvén egymást annyival is inkább, mivelhogy látjátok hogy ama nap * elközelget.

26. Mert ha szabad akaratunk szerint vétkezünk * igazságnak esmérete után, nincsen azután a mi bűneinkért áldozat.

27. Hanem az itéletnek néminemű rettenetes várása, és a tűznek * lángja, melly megemészti az Istennek ellenségit.

28. A ki megveti a *Mózes törvényét, minden irgalmasság nélkül, két # vagy három tanúnak bizonyságára megölettetik.

29. Mennyivel (állitjátok, hogy) keményebb büntetésre itéltetik * méltónak lenni, a ki az Istennek Fiját megtapodándja, és a szövetségnek vérét, melly által megszenteltetett vala, semminek állitándja és a kegyelemnek Lelkét bosszúsággal illeténdi?

30. Mert tudjuk azt, a ki ezt mondotta: Én dolgom a * bosszúállás, én megfizetem, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megitéli, # úgymond az ő népét.

31. Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe * esni.

32. Emlékezzetek meg pedig ez előtt való napokról, mellyekben, minekutánna  megvilágosittattatok volt a háborúságoknak nagy tusakodását szenvedtétek .

33. Egyképen ugyan, mikor gyalázatokkal és nyomorúságokkal a piaczra elővitettetek: egyképen pedig, mikor társai lettetek azoknak, a kik a nyomorúságos állapotban vagynak.

34. Mert az én fogságimon is én velem egyetembe bánkódtatok, és a ti jószágtoknak * zsákmányoltatását nagy örömmel vettétek; mivelhogy tudnátok magatokban, hogy néktek drágább és maradandóbb jószágtok # vagyon mennyekben.

35. Ne vessétek el annakokáért a * ti bizodalmotokat, mellyeknek nagy jutalom fizetése # vagyon.

36. Mert szükség néktek a * békességestürés, hogy minekutánna  az Istennek akaratját cselekedénditek, # elvegyétek az igéretet.

37. Mert még egy kevés, csak egy kevés idő vagyon és a ki eljövendő, eljő és nem * késik.

38. Az igaz ember pedig * hit által él: és valaki elvonándja magát, # az ollyant az én lelkem nem kedveli.

39. De mi nem ollyak vagyunk, kik magunkat elvonjuk veszedelemre, hanem ollyak, kik hidjünk  * a mi lelkünk idvességére.