JUDÁS APOSTOLNAK

KÖZÖNSÉGES LEVELE.

Az Apostol int a hitben való állhatatosságra: és a Gyülekezetekbe bécsúszott hamis Tanitóknak tudományokat, társalkodásokat és veszedelmeket jelenti meg.

Júdás, Jézus Krisztusnak szolgája, Jakabnak * pedig attyafia, a hivatalosoknak, kik az Atya Istentől megszenteltettek, és a Jézus Krisztustól megtartattak.

2. Az irgalmasság, a békesség és szeretet bőségesen adassék néktek!

3. Szerelmesim, mivelhogy szüntelen azon igyekezem hogy irhassak néktek a mi közönséges * idvességünkről: most is szükségesképen kelleték irnom néktek, hogy intenélek, hogy tusakodnátok a hitért, melly egyszer adatott a szenteknek.

4. Mert béjöttek alattomban valami emberek, kik először még régen beirattattak e kárhozatra, kik istentelenek, kik a mi Istenünknek kegyelmességét elforditják bujálkodásra, és amaz egyedűl való Urat s Istent, és a mi Urunk Jézus * Krisztust megtagadják.

5. Akarlak pedig titeket erről meginteni, mivelhogy egyszer azt immár tudjátok, hogy az Úr, mikor a népet Égyiptomból megszabaditotta volna, viszontag azokat, a kik nem hittek, * elvesztette.

6. Az angyalokat is, a kik meg nem tartván az ő eredeteket, elhagyák az ő * helyeket, ama nagy napnak itéletire, örökkévaló kötélben, setétségben tartja.

7. Miképen Sodoma és * Gomora is, és ezekkel határos városok, mikor azokkal hasonlatosképen paráználkodtak volna, és idegen test ellen bujálkodnának, az örökkévaló tűznek büntetését szenvedvén, például adattattak mindennek.

8. Hasonlatosképen ezek is az álomba elmerülvén, a testet * megfertéztetik, az uraságot pedig megvetik, és améltóságokat szidalmmal illetik.

9. Mihály * Arkhangyal pedig, mikor az ördög ellen tusakodván vetekednék a Mózes # testéről, nem mere annak gonoszt mondani, hanem ezt mondá: Dorgáljon meg ## tégedet az Úr!

10. De ezek a mellyeket * nem tudnak, azokat szidalmazzák: a mellyeket pedig természet szerint tudnak, mint az okosság nélkűl való állatok, azokba rothadnak meg.

11. Jaj azoknak! mert a Kain * után indultak el, és a bérnek csalárdsága miatt, mellyel megcsalattatott volt Bálám, elszakadtak, # és Kórénak ## ellenkezéséhez hasonló ellenkezés miatt vesztek el.

12. Ezek ollyanok mint a szeplők a ti keresztyéni lakodalmatokban, mikor ti veletek lakoznak minden becsületesség nélkűl magokat hizlalván: kik ollyanok mint a viz nélkűl való * fellegek, mellyek a szelektől ide s tova hányattatnak, meghervadott, haszontalan, kétszer megholt, és tőből kiszaggatott fák.

13. Megháborodott tengernek * habjai, kik az ő magok rútságát mintegy tajtékot hányják ki: tévelygő csillagok, kiknek a setétség hományossága mind örökké tartatik.

14. Prófétálj pedig ezekről is * Énokh, ki Ádámtól fogva hetedik volt, ezt mondván: Imé eljő az Úr az ő sok ezer szenteivel.

15. Hogy * itéletet tégyen mindenek ellen, és meggyőzze azokat, a kik azok közzűl istentelenek, minden cselekedetekről, mellyeket gonoszúl cselekedtek és minden kemény beszédekről, mellyeket szóltak ő ellene az istentelen bűnösök.

16. Ezek zúgolódók, panaszolkodók, az ő kivánságaikban járók, kiknek szájok felfuvalkodott kevély * szókat szól, kik az embereket becsülik haszonra nézve.

17. Ti pedig, Szerelmesim, megemlékezzetek a beszédekről, mellyek elein megmondattak a mi Urunk Jézus Krisztusnak Apostolai által.

18. Hogy azt mondották néktek, hogy az utolsó időben lésznek csúfolók, * kik az ő istentelen gonosz kivánságokban járnak.

19. Ezek azok, a kik magokat elszakasztják a keresztyéni Gyülekezettől, testi okossággal élők, kikben nincsen Szent Lélek.

20. Ti pedig, szerelmesim, a ti szentséges hitetekben felépitvén magatokat, a Szent Lélek által könyörögvén;

21. Egymást az Istennek szeretetiben megtartsátok, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre.

22. És némellyeken könyörüljetek, megválasztván azokat egyebektől.

23. Némellyeket pedig rettentéssel tartsátok meg, mintegy tűznek lángjából kapván ki azokat, utálván még az ollyan ruhát is, melly azoknak testektől illettetett.

24. Annak pedig, a ki titeket megtarthat a bűntől ártatlanúl, és állathat az ő dicsőségének eleibe feddhetetlenségben nagy örömmel;

25. Az egyedűl bölcs Istennek, a * mi Megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom, most és mind örökké, Ámen!