5. RÉSZ.
A bépecsételt könyvről, mellyet megnyitni csak a Bárány méltó,
kinek minden teremtett állatok tisztességet tésznek.
És láték annak jobbkeze felől, a ki a székben * ül vala, egy
könyvet, # melly mindbelől kivűl béiratott vala, és hét pecsétekkel
pecsételtetett vala bé.
2. És láték egy erős Angyalt, ki nagy szóval kiáltja vala: Kicsoda
volna méltó arra, hogy megnyitná a kőnyvet, és felbontaná annak pecsétit?
3. És senki nem vala sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, ki a
könyvet megnyithatná, és abba nézhetne.
4. Én azért igen sirok vala, hogy senki nem találtatnék, ki méltó
volna a könyvnek megnyitására és elolvasására, sem peig hogy abba nézne.
5. Akkor egy a Vének * közzűl monda nékem: Ne sirj! Imé diadalmat
vett a Júda nemzetségéből való oroszlán. Dávidnak ama # gyökere, hogy megnyissa
a könyvet, és felbontsa annak hét pecsétit.
6. Tekinték azért; és imé a királyiszék között és a négy * lelkes
állatok között, és a Vének között, mintegy megöletett Bárány áll vala, kinek
hét szarvai és hét szemei # valának, mellyek az isteni hét lelkek, ## mellyek
az egész földre bocsáttattak.
7. Az eljöve és elvevé a könyvet a székben * ülőnek jobbjáról.
8. És mikor a könyvet elvette volna, ama négy lelkes állatok, és
ama huszonnégy Vének leesének a Bárány előtt, kiknek mindeniknek kezekben
valának hegedűk, és aranypoharak, teljesek jóillatokkal, mellyek a szenteknek *
imádságok.
9. És éneklének új éneket, mondván: Méltó vagy hogy elvégyed a
könyvet, és megnyissad annak pecsétit: mert megölettél, és megváltottál *
minket Istennek a te véred által, minden ágazatból, # és nyelvből, és népből,
és nemzetségből.
10. És tettél minket a mi Istenünknek Királyokká * és Papokká; és
uralkodunk a földön.
11. És tekinték, és hallám a királyiszéknek, a lelkes állatoknak,
és a Véneknek körültök szám * szerint száz ezerszer való ezer és tizszáz ezer
sok Angyalok szavokat.
12. Kik nagy felszóval ezt mondják vala: Méltó, hogy ama megöletett
Bárány * vegyen erőt, gazdagságot, bölcseséget, hatalmasságot, tisztességet,
dicsőséget és áldást.
13. Sőt minden teremtett állatm, melly mennyben, * földön, föld
alatt, a tengerben, és minden ezekben való állat, hallám hogy ezt mondja vala:
A királyiszékben űlőnek # és a ## Báránynak, áldás, tisztesség, dicsőség, és
hatalom örökkön örökké.
14. A négy lelkes * állatok pedig ezt mondják vala, Ámen! és a
huszonnégy Vének # arczal lebonrulának, és imádák az örökkön örökké élőt.