7. RÉSZ.

Az elpetsételtettekről, és számtalan nép egybegyüjtetéséről, és kik legyenek azok.

Annakutánnak láték négy Angyalt állani a földnek négy szegeletin, kik a földnek négy szeleit tartóztatják vala, hogy a szél ne fúna a földre, se a tengerre, se semmi élőfára.

2. És láték más Angyalt feljőni napkelet felől, kinek kezében vala az élő Istennek pecséte; ki nagy felszóval kiálta a négy Angyaloknak, kiknek adatott vala hogy ártsanak a földnek és a tengernek.

3. Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, mig meg nem * pecsételjük a mi Istenünknek szolgáit az ő homlokokon.

4. És halám a megpecsételtetteknek számokat: Száz * negyvennégy ezeren valának, kik az Izráel fijainak minden nemzetségekből elpecsételtettek vala.

5. A Júda nemzetségéből tizenkét ezer vala elpecsételve: a Rúben nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve: a Gád nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve.

6. Az Áser nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve: a Nafthali nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve: a Manasses nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve:

7. A Simeon nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve: a Lévi nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve: az Issakhár nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve.

8. A Zebulon nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve; a József nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve, a Benjámin nemzetségéből tizenkét ezer elpecsételve.

9. Azután tekinték, és imé vala nagy sokaság, mellyet senki meg nem számlálhatna, minden nemzetségből, * ágazatból; népek és nyelvek közzűl; és állanak vala a szék előtt és a Bárány előtt, fejér # ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak.

10. És kiáltnak vala nagy szóval, mondván: Az idvesség a mi Istenünktől vagyon, a ki a székben * ül, és # a Báránytól!

11. Az angyalok * pedig mindnyájan a széknek, a Véneknek és a négy lelkes állatoknak körültök állanak vala, és a szék előtt arczal leborúlának, és imádák az Istent.

12. Ezt mondván: Ámen! áldás, dicsőség, bölcseség, háláadás, tisztesség, hatalom, és erő a mi Istenünknek mind örökkön örökké, Ámen!

13. Akkor megszólita engemet egy a Vének * közzűl, és monda nékem: Ezek a kik fejér ruhába öltöztettek, kicsodák és honnét jöttek?

14. És mondék néki: Uram, te tudod! És monda nékem: Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták s megfejéritették * ruháikat a Bárány vérében.

15. Annakokáért vagynak az Isten székel * előtt, és szolgálnak néki éjjel és nappal az ő templomában, és a ki ül # a székben, lakik ő velek.

16. Nem éheznek * többé, és nem szomjúhoznak többé, és a nap hévsége, # vagy valami egyébb hésvég nem árt nékik:

17. Mert a Bárány, * a ki vagyon a szék közepében, az legelteti # őket, és a vizeknek élő forrásira viszi őket, és eltöröl Isten az ő ## szemeikről minden könyhullatást.