14. RÉSZ.

A Bárány a fenevad ellen harczra jő ki: új Ének hallatik: és öt Angyalok tisztekben eljárnak.

És tekinték, és imé egy Bárány áll vala a Sion hegyén, és ő vele száz negyvennégy ezeren, kiknek homlokokon irva vala az ő Attyának neve. *

2. És hallék szózatot az égből mint sok vizeknek * szavokat, és mint nagy mennydörgéshez hasonló szózatot; és hallám hegedűsöknek # szavokat, kik az ő hegedűjökkel hegedűlnek vala.

3. És hallék éneket, mintegy új * éneket, a királyiszék & előtt, a négy lelkes állatok előtt, és a Vének előtt, és senki meg nem tanulhatja vala azt az éneket, hanem csak a száz negyvennégy ezerek, # kik a földről árron ## vétettek meg.

4. Ezek azok, kik asszonyokkal nem fertéztették meg magokat: mert szűzek; ezek követik a Bárányt valahová menénd, ezek árron * vétettek meg az emberek közzűl, kik Istennek és a Báránynak zsengéi.

5. És kiknek szájokban * nem találtatott álnokság: mert az Istennek széke előtt ártatlanok.

6. És láték más Angyalt az ég közepén repülni, kinél vala az örökkévaló Evangyéliom, hogy a föld lakosinak hirdetné az Evangyéliomot, és minden nemzetségnek, ágazatnak, nyelvnek és népnek.

7. Ki ezt mondja vala nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő itéletinek órája; és imádjátok azt, a ki teremttte a mennyet és * a földet, a tengert és a vizek forrásit!

8. És más Angyal követé azt, mondván: Leomlott, leomlott * Babilon, ama nagy város! # mert az ő paráznasága haragjának borában adott inniok minden pogány népeknek.

9. És harmadik Angyal is követé azokat, mondván nagy szóval: Ha valaki imádándja ama fenevadat * és annak képét, és annak bélyegét felvejéndi vagy homlokára vagy kezére.

10. Az is iszik az Isten haragjának borában, a borban melly az ő haragjának poharába töltetett, és kinoztatik tűzzel és kénkővel a Szent Angyalok előtt, és a Bárány előtt. *

11. És azonak kinlódásoknak * füsti felmegyen mind örökkön örökké, és nem lészen nyugodalmok éjjel és nappal, a kik imádándják a fenevadat és annak képét, és a ki az ő nevének bélegyét felvejéndi.

12. Itt tetszik meg a szenteknek * tűrések: itt tetszik meg, kik tartják meg Isten parancsolatit, és a # Jézusnak hitét!

13. És hallék az égből szózatot, melly ezt mondja vala nékem: Ird meg: Boldogok lésznek ezután a halottak, kik az Úrban halnak meg. Úgy vagyon bizonyára, a Lélek mondja: Mert * megnyugosznak az ő fáradságoktól, és az ő cselekedeteiknek # jutalma követi őket.

14. És tekinték, és imé vala fényes felhő, és a felhőn ül vala hasonlatos az embernek * Fijához, kinek fejében aranykorona vala, és az ő kezében éles sarló.

15. És más Angyal kijöve a templomból, ki nagy szóval kiált vala annak, ki a felhőn ül vala: Inditsad * sarlódat és arass: mert eljött a te órád hogy arass: mert a földnek aratásra való gabonája megszáradt.

16. Bocsátá azért, a ki a felhőn ül vala, az ő sarlóját a földre, és learattaték a föld.

17. És más Angyal kijöve a mennyekből való templomból, és annak is kezében vala éles sarló.

18. Más Angyal is jöve ki az oltártól, kinek hatala vala a tűzön, és kiálta nagy felszóval annak a kinél vala az éles sarló, ezt mondván: Bocsásd a te éles sarlódat, és szedd meg a föld szőlőinek gerézdit: mert megértek annak szőlői.

19. Bocsátá azért az Angyal az ő éles sarlóját a földre, és a földnek szőlőit megszedé, és veté az isten haragjának ama nagy kádjába.

20. És megnyomák * a szőlőt a kádban a városon kivűl, és a vér kifoly vala a kádból, a lovaknak zobolájokig, ezer és hatszáz futamatnyira.